Az ukrán magyarok Kijev és a „Putyin-barát” Orbán közé kerültek

Októberig a nyugat-ukrajnai Munkács hegyen álló középkori erődítményben állt Magyarország nemzeti jelképének, a „Drul” madárnak a szobra.

Ukrajna háromágúval cserélték le, miután a város polgármestere elrendelte a mitikus lény cseréjét, ami megzavarta a nagy kárpátaljai magyar közösséget, és tiltakozást váltott ki Budapestről.

Budapest közelében, Kijev és az Osztrák-Magyar Birodalom része az I. világháborúig a soknemzetiségű Kárpátalja Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával határos, és 100 000 magyarnak ad otthont – a legnagyobb kisebbségi csoportnak.

A Turul azonban „a birodalmi kori Magyarország soviniszta szimbóluma, és egy múzeumban van” – mondta Andrij Baloha Munkács polgármestere az AFP-nek.

– Csak háromágúnak kellene lennie az erődben – mondta.

„Ugyanez vonatkozik az önkormányzati tulajdonú épületeken lévő zászlókra” – mondta a 34 éves férfi, utalva egy másik helyi rendeletre, amely tiltja a magyar zászlók kitűzését.

– Megromlott kapcsolatok –

Az intézkedések a legújabbak, amelyek a kárpátaljai magyarokat ijesztik meg, akik közül sokan Magyarországra menekültek, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot, miután Oroszország megszállta Ukrajnát.

Az elmúlt egy évben megromlott Kijev és az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó Magyarország viszonya a kisebbségi nyelvoktatási jogok korlátozása miatti szakadás miatt.

Orbán Viktor, Magyarország nacionalista miniszterelnöke csak langyos támogatást nyújtott Kijevnek a háború alatt, megtiltotta a NATO- és EU-kapcsolatok szorosabbra fűzését Ukrajnával és a nyelveket köpködve.

„Nem támogatunk semmilyen érdemi integrációs megközelítést (Ukrajna részéről) a NATO-val vagy az EU-val szemben” – mondta Szijárd Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, amíg az akadémiai vitát nem rendezik.

Orbán azt mondta, hogy a magyarokat katonai szolgálatra kényszerítik, és nagy számban halnak meg a fronton, részleteket nem közölt.

Bár Magyarország küldött segélyt és befogadott menekülteket, Orbán – aki a háború előtt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állt – nem volt hajlandó fegyvert küldeni Kijevbe, ellenezte az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, és ehelyett béketárgyalásokat szorgalmazott.

A történet folytatódik

Ez a megközelítés arra késztette az ukránokat, mint Paloha, hogy Orbánt „oroszbarátnak” minősítsék, és azt gyanítják, hogy Budapest el akarja csatolni Kárpátalját.

„Fontos megmutatni, hogy Kárpátalja Ukrajna szerves része volt, volt és lesz” – mondta vitatott rendeletei védelmében.

– „Feszültség és szorongás” –

Darci Karolina, a KMKSZ helyi magyar politikai párt szóvivője szerint Budapest „fegyvermentes” politikája miatt az ukrán médiában „negatívan jelennek meg” a magyarok.

„A cikkek alatti kommentekben néhány ukrán azt mondja, hogy a magyarokat deportálják Budapestre, ha ilyenek” – mondta az AFP-nek.

Az ilyen magyarellenes érzelmek és az anyanyelv tanításának korlátozása „feszültséget és szorongást” okoz a kisebbségben – mondta Popovics Pál, egy munkácsovi gimnázium tanára.

A Kijev által 2017 óta elfogadott, az ukrán nyelv védelmét célzó törvény azt jelenti, hogy az iskolások már nem tehetnek magyar nyelvű érettségit vagy egyetemi felvételi vizsgát.

Szeptembertől az órák legalább 20 százalékát ukrán nyelven kell tartani.

A magyar történelmi személyiségek portréival szegélyezett iskola egyike annak a mintegy 100 kárpátaljai iskolának, ahol jelenleg csak magyar nyelven folyik az oktatás. A régióban sok máshoz hasonlóan budapesti állami támogatással újították fel.

„Az anyanyelvi oktatás létfontosságú identitásunk megőrzéséhez – ennek korlátozása másodosztályú állampolgároknak érezteti magát” – mondta Popovics.

„Tiszteletre van szükségünk – fizetjük az adónkat, és polgártársainkként harcolunk az orosz invázió ellen” – mondta az AFP-nek az iskola alagsorában tartott légiriadó idején.

– „tiszta impulzus” –

Az Ukrajnáért harcoló magyar nemzetiségű Ladanyi Zsolt azt mondta, „nem gondolt kétszer arra, hogy önkéntesként jelentkezzen a hadseregbe”.

„Az ukrán barátaimnak is elmondtam, hogy itt születtem” – mondta az 50 éves Baker az AFP-nek Ungváron, Kárpátalja legnagyobb városában.

„De nem értem, Magyarország miért nem küldött fegyvert” – tette hozzá, a frontlövészárokból készült telefonfelvételeit mutatva.

Szpenik Sándor, az Ungvári Egyetem ukrán-magyar karának dékánja az AFP-nek azt mondta, hogy a súrlódások „kicsit eltolják Kijevtől”.

„Budapesten azonban vannak olyan megjegyzések, amelyeket nem szabad háború alatt tenni” – mondta.

Eközben Durul munkácsovói eltávolítása „tiszta provokáció” volt, amelynek célja az emberek és országok egymás elleni uszítása volt a háború idején – mondta, hozzátéve, hogy a mindennapi életben „nincs feszültség az emberek között”.

„Teljesen helytelen magyar nemzetiségű állampolgárainkat üldözni a magyar kormány álláspontja miatt, amit nem szeretünk” – mondta Volodimir Zubirko, a regionális tanács vezetője.

A kárpátaljai feszültség „felrobbant mítosz” – mondta. Őrizzük meg a faji békét.

pmu/kym/fg/yad