május 3, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Élő videó: A SpaceX elindítja az Euklidész távcsövet a sötét univerzum tanulmányozására

Élő videó: A SpaceX elindítja az Euklidész távcsövet a sötét univerzum tanulmányozására

Az Európai Űrügynökség Euclid űrszondája a világegyetem 10 milliárd évvel ezelőtti történetének feltérképezésére készül.

A geometria atyjaként ismert görög matematikusról elnevezett űrszonda által készített térképet annak feltárására fogják használni, hogy a sötét anyag és a sötét energia – az univerzumunk 95 százalékát alkotó titokzatos dolgok – hogyan befolyásolta azt, amit látunk. téren és időn keresztül.

Az Euclid küldetés időben, délelőtt 11:12-kor szállt fel a floridai Cape Canaveralból egy SpaceX Falcon 9 rakéta fedélzetén. A rakéta most számos manővert hajt végre az űrben, mielőtt eléri tervezett pályáját, majd az űrszonda elválik és megkezdi több mint egymillió mérföldes útját.

Az Európai Űrügynökség azt tervezte, hogy bármelyikükre indítja az űreszközt Orosz Szojuz rakéta Vagy az új Ariane 6 rakéta. De az európai-orosz űrkapcsolatok Ukrajna inváziója utáni megszakadása és az Ariane 6 késése miatt az Európai Űrügynökség Néhány kilövést áthelyezett a SpaceX-reköztük Euclid.

Az Euklidész űrteleszkóp célja annak feltárása, hogy a sötét anyag és a sötét energia miként formálta az univerzumot térben és időben. A közeli infravörös és látható hullámhosszon a küldetés az égbolt több mint egyharmadát rögzíti a következő hat évben, visszatekintve a múltba, hogy mindössze négymilliárd éves galaxisokat figyeljen meg.

Ellentétben a Hubble és James Webb űrteleszkópokkal, amelyek egyszerre mélyen az égbolt egy részére fókuszálnak, a tudósok az Euklidészt fogják használni a galaxison kívüli nagy égbolt egyidejű lefedésére. Az általa feljegyzett területek közül háromban Eukleidész még messzebbre megy vissza, hogy ábrázolja az univerzum szerkezetét körülbelül egymilliárd évvel az Ősrobbanás után.

A sötét anyag – egy láthatatlan anyagtípus, amely nem bocsát ki, nem nyel el és nem tükrözi vissza a fényt – eddig elkerülte a közvetlen észlelést. A tudósok azonban tudják, hogy léteznek, mert gravitációs hatásuk van az univerzumban mozgó galaxisokra. Az Euklidész Űrteleszkóp adataiból készített univerzum-térképek megmutatják, hogy a sötét anyag hogyan oszlik el térben és időben azáltal, hogy kissé torzítja a mögötte lévő galaxisok fényét. Ezt a hatást gyenge gravitációs lencséknek nevezik.

READ  "Aranyszabályok" az atomtömegek megalkotásához

Euklidész a sötét energiát is tanulmányozni fogja, egy még titokzatosabb erőt, amely a gravitáció ellentéteként működik: ahelyett, hogy összenyomná a dolgokat, széthúzza őket – olyannyira, hogy univerzumunk egyre gyorsuló ütemben tágul.

A tudósok azt remélik, hogy Eukleidész adataival ellenőrizni tudják, hogy Albert Einstein általános relativitáselmélete másként működik-e kozmikus léptékeken. Ez összefüggésbe hozható a sötét energia természetével: legyen az egy statikus erő az univerzumban, vagy egy dinamikus erő, amelynek tulajdonságai idővel változnak – ami forradalmasítaná a tudósok által ismert alapvető fizikát. Egy ilyen felfedezés fényt deríthet az egyre táguló univerzumunk végső sorsára.

A küldetés egy vizuális képalkotót tartalmaz, amely egy 600 megapixeles kamerából áll, amely egyszerre akár két telihold széles területet is képes lefényképezni. Ezzel az eszközzel a tudósok láthatják, hogyan torzítja el a galaxisok alakját az előttük lévő sötét anyag.

Az Euklidész rendelkezik egy közeli infravörös spektrométerrel és egy fotométerrel is, amellyel az egyes galaxisok vöröseltolódását, vagy a távoli univerzum fényében fellépő hullámhossztágító hatást mérheti. Ha földi műszerekkel együtt használják, akkor képes lesz a vöröseltolódást hosszúsági fokra konvertálni, hogy az egyes galaxisok távolságára következtessen.

Az Euklidész felemelkedése után közel egymillió mérföldet fog megtenni bolygónktól az úgynevezett második Lagrange-pont vagy L2 pályára. Az L2-nél a Föld és a Nap gravitációs vonzása megszűnik. Ez a hely stratégiailag elhelyezi Eukleidészt valahol, ahol átfogó felméréseket végezhet az égbolton anélkül, hogy a Föld vagy a Hold eltakarná a kilátást. A James Webb Űrteleszkóp ugyanezen okból kering az L2 pályán.

Az űrszondának egy hónapba telik, amíg megérkezik, és további három hónapot vesz igénybe az Euklidész műszereinek teljesítményének tesztelése, mielőtt megkezdené az adatok visszaküldését a Földre a tudósok elemzésére.

READ  A dinoszauruszok voltak az elsők, akik megértették mások nézőpontját