A Halászkastély Budapest egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága
A főváros, a Balaton és a nagyobb fürdővárosok tavaly ismét a legnépszerűbb belföldi úti célok voltak. A belföldi és a külföldi turistáknál azonban más a kép. A belföldi turizmus a Covid-járvány idején vált alapvető fontosságúvá, és 2022-re a külföldiek által eltöltött éjszakák száma már meghaladja a belföldi turisták számát (13 400, illetve 8 800) – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából. jelentéseket Magyar Nemset.
A fellendülés eredményeként a külföldi látogatók fokozatosan visszatérnek a magyar turisztikai desztinációkba. A tavalyi külföldi turisták elsősorban Budapestre látogattak. A vidéki desztinációk közül a legnépszerűbbek a nyugat-magyarországi Hévíz, Puk, Sárvár, a kelet-magyarországi Hajduzóboszló és Debrecen, a Balaton körüli Siófok és Balatonfuret, Győr (északnyugat-magyarországi) és Szengs fürdővárosok.
A fővárost sok magyar kereste fel, de míg a kivándorlók háromnegyede Budapestet választotta, addig a magyaroknak csak egynegyede választotta Budapestet.
A vidéki célpontok közül a leglátogatottabbak a Balaton környéki települések, elsősorban Siófok és Balatonfuret. Ezeket a városokat a fürdővárosok követték: Hajduszoboszló, Zalagaros, Héviz, Gyula, Eger, Miskolc és Pugh.
Eiger város. Fotó az agriavintage.hu-n keresztül
Bár a külföldi turisták többnyire Budapestre látogatnak, vidéken is van számukra kedvelt hely. Hévíz általában az orosz turisták kedvenc célpontja volt, de az utóbbi időben az orosz-ukrán háború miatt a számok csökkentek, és a város igyekszik pótolni az elveszett látogatókat más piacokról, elsősorban a szomszédos országokból, például Szlovákiából és Szlovéniából. Csehország és Németország már hagyományos piaca a hévízi turizmusnak. 2022-ben a turistaéjszakák száma meghaladja az egymilliót, ami azt jelenti, hogy a járvány utáni kilábalás folytatódott, és részben felváltotta az orosz látogatókat.
Hévis fő vonzereje az Európában egyedülálló termáltava, egy természetes tőzegmedence. Fotó: Facebook/HÉVÍZ Turisztikai Egyesület
Hajdúszoboszlóra (Kelet-Magyarország) elsősorban lengyelek és románok látogatnak el, de látogatnak turisták Németországból, Szlovákiából, Csehországból és más uniós országokból is. Bük fürdőváros (Nyugat-Magyarországon, az osztrák határ közelében) a harmadik legnépszerűbb úti cél, Csehország, Ausztria, Németország és Szlovákia a legjelentősebb piacok a látogatók számára.
A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Fotó: Facebook/Hotel Délibáb – Hajdúszoboszló
igaz
A turizmus a világ harmadik legnagyobb exportszektorává vált, az üzemanyag- és vegyianyag-kereskedelem mögött. Az elmúlt néhány évben a nemzetközi turizmus fellendülésen ment keresztül, 2016-ban a világ teljes exportjának hét százalékát tette ki. Sokféleképpen élénkíti a gazdaságot, hozzájárul az ország GDP-növekedéséhez és fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. Emellett a turizmus nagyon pozitív hatással van egy ország fizetési mérlegére, azaz a turizmus külföldi bevételeket termel az országnak. A szektor ugyanakkor jelentős deviza- és devizabevételt generál, illetve növeli a hazai valuta iránti keresletet, ami erősíti árfolyamát.
Mivel a külföldön eltöltött szabadidő rontja a fizetési mérleget, mivel a belföldön megszerzett jövedelmet külföldön költik el – vagyis a jövedelem elhagyja az országot –, ezért fontos, hogy a kormány ösztönözze az ágazat támogatását. A magyar kormány több ilyen ösztönzőt vezetett be.
Balaton Balatonfüreden. Fotó a Facebookon/Anita Magus
A Széchenyi Nyugdíjkártya (SZÉP Kártya) egy béren kívüli juttatás a cafeteria rendszer keretében, amelyet a munkavállalók a munkáltatójuktól kaphatnak. A belföldi turizmus ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze, melynek alapvető célja a turisztikai szolgáltatók bevételének növelése, a nyereséges működés lehetővé tétele.
A Projekt Kisfaludi Az egyik fő pillére Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – A kormány által elfogadott Turizmus 2.0.
A kormány ernyőtervének célja, hogy a valaha volt legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket egyesítse, és Magyarország 2030-ra Közép-Európa turisztikai csomópontja legyen.
Emellett az ágazat célzott támogatást kapott az elmúlt években, így a Covid-járvány idején is.
via Magyar Nemzet, kiemelt kép a Pexels-en keresztül

Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.

More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után