Kis tömegek gyűltek össze Franciaország-szerte a 10. országos tüntetésen, amelyet a szakszervezetek szerveztek Emmanuel Macron elnöknek a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló népszerűtlen terve ellen, miközben a sztrájkok megzavarták a közlekedést, és bezárták az Eiffel-tornyot és a Louvre múzeumot.
Késő délutánra a CGT szakszervezet becslése szerint 450 ezren jelentek meg Párizsban, szemben a legutóbbi, csütörtöki, szakszervezeti tüntetésen tartott 800 ezren, Marseille-ben, Rennes-ben és Toulouse-ban is csökkenésről számoltak be. A rendőrség adatai szerint országszerte 740 ezren tüntettek, szemben a múlt heti több mint egymillióval.
Az alacsony részvételi arány lendületet ad Macron kormányának, amely elutasította a válság enyhítésére irányuló szakszervezeti közvetítési kísérleteket, és megfogadta, hogy ragaszkodik a reform április közepéig történő befejezéséhez, amint azt az Alkotmánybíróság felülvizsgálja. A szakszervezetek április 6-án újabb országos tiltakozást hirdettek.
Egyes tüntetőket a szakszervezet által vezetett csütörtöki tüntetés kaotikus jelenetei tarthattak vissza a felvonulásoktól, ugyanis a radikálisabb aktivisták 900 tüzet gyújtottak csak Párizsban, és összecsaptak a rendőrséggel. Mintegy 457 embert tartóztattak le, ami az Európai Unió legnagyobb emberi jogi felügyeletének bírálatát váltotta ki.
Annak ellenére, hogy a franciák csaknem kétharmada ellenzi, Macron kockára tette reformjogosultságát és egy második ciklusra szóló programját a minimális nyugdíjkorhatár 62 évről 64 évre való emeléséről. Kormánya ebben a hónapban az alkotmány 49.3. cikkelye alapján menesztette a törvényhozókat. A törvényjavaslatot szavazás nélkül fogadták el, ami közfelháborodási hullámot váltott ki.
Múlt csütörtökön volt a legnagyobb a tömeg a tüntetések kezdete óta, és sok városban és településen spontán éjszakai tüntetések robbantak ki, ami megnehezítette a szakszervezetek számára a mozgalom ellenőrzését.
Laurelia Frigo, a Le Buang Levi, egy forradalmi marxista diákcsoport 23 éves tagja elmondta, hogy a fiatalok a hivatalos szakszervezetek által szervezett gyűléseken kívül is igyekeztek kimutatni elégedetlenségüket a rendőrségi elnyomás ellenére.
„A kormány azt mondta nekünk, hogy az utcákon lévő emberek milliói nem elégek, nincs értelme” – mondta a Place de la Republique-on, ahol a keddi párizsi nagygyűlés kezdődött. Tehát radikalizálnunk kell tetteinket. . . tiltakozni a beállított naptáron kívül.”
Kedden néhány tüntető felgyújtotta Párizsban felhalmozódó szemetet, Lyonban és Bordeaux-ban pedig kisebb csoportok csaptak össze a rendőrökkel, akik könnygázzal válaszoltak. Ám a helyzet általában nyugodtabbnak tűnt, mint csütörtökön volt. A belügyminisztérium 13 ezer rendőrt vetett ki országszerte, míg legutóbb 12 ezer.
Frigo szerint ijesztő volt nézni, ahogy a rendőrök és a tüntetők összecsapnak és letartóztatják őket, de azt mondta, hogy eltökélt szándéka a folytatás. „A kormány meg akar próbálni megfélemlíteni minket, de nem fogjuk abbahagyni.”
Diákaktivisták zártak be kedden kilenc egyetemi kampuszt Párizsban az UNEF szakszervezet szerint, és legalább 10-et olyan városokban, mint Toulouse és Nizza. A párizsi Tolbiac Egyetemen kívül a diákok elektromos robogókat és szemeteskukákat raktak egymásra, hogy elzárják a bejáratokat, és nyugdíjreform-ellenes szlogeneket festettek a falakra.
Macron kizárta a reform visszavonását, arra hivatkozva, hogy a lakosság elöregedésével biztosítani kell a nyugdíjrendszer életképességét. A törvény, amelynek megalkotásához alkotmánybírósági jóváhagyásra van szükség, két évvel megemelné a nyugdíjkorhatárt, és 43 évig dolgozniuk kell ahhoz, hogy teljes nyugdíjat kapjanak.
A kormány aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy fiatalok jelenléte a tüntetéseken, valamint a kormány által „szélsőbaloldalinak” minősített radikális aktivisták növelik a sérülések vagy akár a halálesetek kockázatát. Egy mezőgazdasági víztározó elleni szombati, ehhez nem kapcsolódó tüntetésen két aktivista súlyosan megsérült a rendőrökkel való összecsapásokban, és továbbra is kritikus állapotban vannak.
Több emberi jogi csoport is megkongatta a vészharangot a francia rendőrségi taktikák miatt. Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken kijelentette, hogy a tüntetések körülményei „riasztóvá” váltak, és óva intett attól, hogy a rendőrség „túlzott erőt” alkalmazzon, vagy megtagadja az emberektől a tiltakozáshoz való jogot.
Az Elysee-palota tisztviselői megkeresték a szakszervezeteket, hogy találjanak módokat a válság enyhítésére. A kormány azonban nem fogadta el javaslatukat a reform felfüggesztésére, hogy a nyugalom visszatérhessen az utcákra.
Kedden Laurent Berger, a mérsékelt CFDT szakszervezet vezetője egy semleges felek által vezetett „közvetítői” folyamat létrehozását javasolta.
„El kellene telnünk egy-két hónapig, hogy felkérjünk néhány embert közvetítésre” – mondta a France Inter rádióban, ami „gesztus lehet a nyugalom helyreállítására”.
Olivier Ferrand kormányszóvivő azonban elvetette az ötletet. „Nincs szükség közvetítésre, ha közvetlenül tudunk beszélni” – mondta.
„Web maven. Dühítően alázatos sörgeek. Bacon fanatikus. Tipikus alkotó. Zenei szakértő.”
More Stories
Ukrajna szerint az orosz flotta elleni támadás sikeresebb volt, mint azt eleinte gondoltuk
Holtan találtak egy óriási zöld anakondát a brazil Amazonasban, valószínűleg lelőtték
Izraeli túszok rokonait tartóztatták le a gázai tárgyalások összeomlása miatti tiltakozás közben