magyar a cseh csodaországban

Orbán Viktor (L) Peter Fialával

Nem meglepő módon a magyarokat követte Orbán Viktor idei beszéde a tusnádfürdői nyári táborban, melynek eredményeként sorozatos kitiltások, nagyköveti beidézések és dühös tweetek születtek a környező országok képviselőitől.

Mindenki döntse el maga, hogy Románia beszédében volt-e valódi provokatív tartalom, vagy a manapság szinte elkerülhetetlen, kötelező európai felháborodás-automatának lehettünk tanúi Orbán beszédei esetében. A cseh kormány számára mindenesetre só lehet a migrációs kohéziós mechanizmus brüsszeli szavazásán.

Orbán Viktor kijelentése, miszerint a cseh politika átállt az európai föderalisták oldalára, bizonyára erősen sújtotta a cseh kormányt.

Nem azért, mert Orbán mondott valami felháborítót, hanem egyetlen szóval megtörte azt a gondosan és gondosan felépített homlokzatot, amely megpróbálta eltitkolni, hogy a prágai kormány kritikátlanul és megkérdőjelezhetetlenül alárendelte a cseh külpolitikát az uralkodó elit irányvonalának. Brüsszelben.
Petr Fiala Václav Smolka szóvivőjén keresztül azt mondta: „Orbán miniszterelnök máshoz szokott… Ilyen értelemben érthető csalódottsága. A nevetséges címkézés azonban biztosan nem segíti a közép-európai országok szükséges együttműködését, hanem inkább kölcsönös tisztelet.”

Orbán Viktor (C) miniszterelnök a romániai Dusnatfürdőn (Dusnatfürdő) július 22. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A logikában klasszikusan művelt ember rámutat majd, hogy a fenti idézet mennyire tele van ellentmondásokkal, de ha Smolka mondatát a jelenlegi kulturális kontextusba helyezzük, akkor egyértelmű, hogy tökéletes példája a mai euroatlanti dialektika. Sajnos Peter Fiala számára Magyarországon továbbra is a közép-európai mentalitáshoz ragaszkodunk, amiből megérthetjük, hogy valakit, aki jogos véleményt nyilvánít, „frusztrációval” és „nevetséges címkézéssel” vádol, nem a kölcsönös tisztelet kifejezése. , hanem az ingerültség szülte tiszteletlenség.
Vít Rakušan belügyminiszter reakciója Orbán szavaira, miszerint Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök, és feltehetően Magyarország „opportunizmusa” váltotta fel a kölcsönös értékeken alapuló konstruktív európai politikát, nemcsak a magyarokkal szemben rendkívül tiszteletlen. Példa arra a tipikus európai föderalizmusra, amely ellen oly kétségbeesetten próbál védekezni.

Amikor azt mondja, hogy Magyarország azzal a hozzáállással közelíti meg az EU-t, hogy „adja nekünk a támogatásainkat, és vigyázzon magára”, az Vera Jourová uniós biztos-típusú euroföderalizmusnak hangzik.

A közép-európai kölcsönös tiszteletre sem vonatkozik Jan Lipavsky külügyminiszter azon állítása, hogy „senki sem kényszeríti a magyarokat az EU-ban maradásra, ha kényelmetlenül érzik magukat”. Talán Lipovsky úr örülne egy olyan EU-nak, ahol vagy elfogadjuk a Berlinben és Brüsszelben kidolgozott örökölt szabályokat, vagy bezárjuk magunk mögött az ajtót. Mi, magyarok azonban a lengyelekkel együtt még emlékszünk a Jourova előtti Unióra, ahol tiszteletben tartották a nemzetek szuverenitását, meghallgatták választott képviselőik véleményét.
Nem lenne a tisztelet jele, ha a magyarországi cseh nagykövetség az Egyesült Államok nagykövetének nyomására közös nyilatkozatot írna alá, amelyben elítéli az LMBTQ-jogokat megbélyegző politikai retorikát és elítéli a fogadó országot. Érkezése után egy hónapon belül, amellett, hogy csatlakozott egy vitatott diplomáciai kezdeményezéshez, amely az Egyesült Államok-Magyar kapcsolatokat hidegháborús szintre hozta, a cseh nagykövetség kirívóan megsértette a diplomáciai képviselet szabályait. A legtöbb magyar azonban megérti, hogy az LMBTQ ideológia nem egy adott kisebbség jogait hivatott megvédeni, hanem éppen ellenkezőleg, a többséget. A szexuális kisebbségek és a többségi társadalom, mint a szélsőbaloldali LMBTQ mozgalom együttélését semmi sem rontja, de a cseh nagykövetséggel ellentétben az átlagos tájékozott magyar már el tudja választani a kettőt.

A prágai támadások azonban egy olyan kormány retorikáját táplálják, amely nagyrészt elvesztette az irányítást saját külpolitikája felett, és csak a kívülről generált kezdeményezések szerint tud tájékozódni.

Nemcsak úgy tűnik, hogy a miniszterelnök lemondott a cseh diplomáciára gyakorolt ​​befolyásáról szélsőbaloldali szövetségesei javára, nyilatkozatai azt a benyomást keltik, hogy nincs kellőképpen tisztában a külügyminisztériumban zajló eseményekkel. Prágában.

Petr Fiala miniszterelnök és Ursual von der Leyen EB-elnök. Fotó: Facebook Petr Fiala

Az EU már javarészt olyan államok szövetsége, amelyek elvesztették saját külpolitikájuk irányítását, de rendelkeznek határaik biztonságával, és így jövőjükkel is. Egészen a közelmúltig a V4-es szövetség kivétel volt, a közép-európai értékek és a civil gondolkodás ritka szigete. Éppen ezért a magyarok többsége nem akarja, hogy a cseh-magyar vita végleg kiélezzen, és a csehek bizalmára nézzen.

A cikk (szerkesztve) eredetileg cseh nyelven jelent meg Lidov Novini Augusztus 9-én.

Kapcsolódó cikk

A csehek beleszeretnek az EU-ba, a NATO-ba és kormányukba

Az egyszerű állampolgárok ráébrednek, hogy mit is jelent valójában egy álnok eurofil kormány, miután miniszterelnökük megszavazta a migránskvótát. olvasson tovább

Kiemelt kép: Facebook Orbán Viktor