Magyar szerkezetátalakítási tervek: Rugalmasabb megoldás a nehézségekkel küzdő vállalatok számára?

A szerkezetátalakítási eljárás Magyarországon rugalmasabb megoldást kínál, mint a csődeljárás és a felszámolási eljárás, és hatékony alternatívát jelenthet a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások számára.

Főbb előnyök

Csőd előtti kezdet

• A szerkezetátalakítási eljárást az adós kezdeményezheti, ha fennáll a csőd lehetősége. Az esetleges fizetésképtelenség azt jelenti, hogy további lépések hiányában az adós alapos okkal feltételezi, hogy esetleg nem tudja teljesíteni fennálló fizetési kötelezettségeit. A reorganizációs eljárásra a társaság fizetésképtelenné válása és a felszámolási eljárás megindítása előtt van lehetőség.

Titoktartás

• Az adós belátása szerint a szerkezetátalakítási eljárás lehet nyilvános vagy bizalmas. Nyilvános reorganizációs eljárásban általános moratórium (amely minden hitelezőre és követelésre kiterjed), a bizalmas reorganizációs eljárásokban pedig korlátozott (egy vagy több hitelező konkrét követeléseire, az adós által meghatározott hitelezői kategóriákra vagy hitelezőkre vonatkozik). Ezzel szemben a csődeljárás és a felszámolási eljárás csak nyilvános lehet.

Tömörített teljesítmény

• A szerkezetátalakítási eljárások során a hitelezők többsége felülírhatja az eltérő hitelezők egy vagy több csoportját (osztályok közötti összevonás), hogy a hitelezőkkel egy szerkezetátalakítási tervet fogadjanak el. Ez az eljárás a csődeljárásban nem áll rendelkezésre a hitelezőkkel való egyezségkötés elősegítésére.

A cseppfolyósítás nem automatikus

• A reorganizációs eljárást nem követi automatikusan felszámolási eljárás, szemben a sikertelen csődeljárással, amely óhatatlanul bírósági felszámolási eljáráshoz vezet.

Mi vár ránk

A szerkezetátalakítási intézkedéseket csak a közelmúltban ültették át a magyar jogba, és ezek hatékonysága még várat magára, különösen az, hogy vajon életképes alternatívája lehet-e a csődnek, és elkerülhető-e a felszámolás szükségessége.