Magyarország az EU-nak írt levelében ismét bírálta Ukrajna nemzeti kisebbségi politikáját

Magyarország egy dokumentumot küldött az EU-tagállamoknak, amelyben kritizálja Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikáját – jelentette a Szabad Európa Rádió (RFE/RL) március 15-én a birtokukban lévő magyar jelentésre hivatkozva.

Budapest újra Vádlott Kijev diszkriminálja a délnyugat-ukrajnai magyar etnikai kisebbséget, ezt a vádat az ukrán vezetés tagadja. A viták nagy része Ukrajna nyelvi törvényeire irányul, amelyek előírják, hogy az ötödik osztályon túli oktatás legalább 70%-át ukrán nyelven kell lefolytatni.

Míg Budapest a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatívnak nevezte a lépést, Kijev úgy reagált, hogy az a cél, hogy minden ukrán állampolgár megfelelő nyelvtudással rendelkezzen.

Magyarország tervezett a 11 pontos kérés Ukrajna számára a nemzeti kisebbségek jogai közé tartozik a nemzeti iskolai státusz visszaállítása, a magyar nyelvű érettségi, valamint a magyar nyelv közéletben való használatának lehetősége.

A vizsgált lapban RFE/RLBudapest a kisebbségek jogainak visszaállítására törekedett 2015 előtt, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme a prioritások között szerepel. Tárgyalási keret Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáért.

A nyelvi jogokon kívül Magyarország A dokumentum szerint regionális és országos szintű politikai képviselet lehetőségét szorgalmazta.

Ukrajnában a magyar kisebbség érdekeit szolgáló radikális politikai pártok működnek, amelyek regionális és önkormányzati szinten képviseltetik magukat. Az Ukrajnai Magyarok Pártja (KMKSZ), a Fidesz szövetségese, Magyarország kormánypártja mandátumot szerzett a Kárpátalja Megyei Tanácsban.

„A korábbi ígéretek ellenére figyelmen kívül hagyták az ukrajnai magyar közösségek képviselőinek igényeit, például annak eldöntésében, hogy mely tantárgyakat tanítsák ukrán nyelven a magyar kisebbség iskoláiban” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy jelenleg 20 ezer diák tanul. Ukrajnában a magyart tannyelvként tanulják.

A budapesti dokumentum azt állítja, hogy az a 10 százalékos arány, amelyet a nemzeti kisebbségek kénytelenek elérni a helyi lakosság körében a nyelvi jogok megszerzése érdekében, „ésszerűtlen”, mivel az ukrajnai közigazgatási reformok óta megváltoztak a népességarányok a térségben.

Magyarország ragaszkodott saját képviselőjéhez is az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában – jelentette az RFE/RL.

Kijev nyilvánosan nem reagált a dokumentumra.

Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikáját kritizáló magyar dokumentum hírét korábban terjesztették. Kétoldalú találkozó az ukrán és a magyar kormány képviselői között. Andriy Yermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője március 14-én jelentette be dátum megjelölése nélkül.

Az utolsó négyszemközti megbeszélésre Peter Szyjardo magyar külügyminiszter, Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter és Yermak került sor. A családban tartottákZakarpattia Oblast, jan. 29-én.

A kisebbségi jogok körüli viták régóta bonyolítják Ukrajna és Magyarország viszonyát, Budapest ugyanis gyakran használta fel a kérdést Kevin EU-törekvéseinek blokkolására. A feszültség a háború kitörése után nőtt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök látszólag békítő álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, bírálta a szankciókat és az ukrajnai segélyeket.

Olvass tovább: Orbán: Trump leállítja Ukrajna finanszírozását, ha megválasztják

Keményen dolgozunk, hogy független, helyi forrásból származó híreket közöljünk Ukrajnából. Fontolgat Kijev függetlenségének támogatása.