Magyarország nem fogadja el a mentességet igénylő uniós gázárplafont

BRÜSSZEL, október 20. (Reuters) – Magyarország nem járul hozzá az importált gáz uniós árplafonjához, mert az megszüntetné az orosz szállítást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök egyik főtanácsadója. Magyarország kivétel, akárcsak az olaj esetében.

Az EU vezetői az importált gáz – köztük az orosz gáz – árplafonjának ötletéről tárgyalnak, miközben a 27 országból legalább 15 ilyen ársapka bevezetését szorgalmazza az energiaárak szabályozása és a fogyasztói infláció rekordjának rögzítése érdekében.

Sok EU-tagország, köztük Németország azonban szkeptikus, és tart attól, hogy az árplafonok torzíthatják a piac árjelzéseit, és túlfogyasztáshoz vezethetnek. Az ellátás biztonságát is érintheti, mivel az eladók nem vállalják, hogy az EU-állami kartell által meghatározott árakon szállítanak.

„Egyszerűen nem fog működni. Ennek eredményeként az eredeti szándékkal ellentétben kevesebb gázt kapunk Európában, magasabb áron” – mondta a Reutersnek adott interjúban Orbán Balás, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója.

„Ez elfogadhatatlan Magyarország számára, mert az oroszok már világossá tették, hogy ha ez megtörténik, a továbbiakban nem küldenek gázt Magyarországra, ami számunkra energiabiztonsági szempontból elfogadhatatlan” – mondta.

„Tehát ha az EU úgy dönt, hogy árplafont vezet be, akkor Magyarországnak különleges modellt vagy kivételt kell alkalmaznia, mint ami az olajjal történt” – mondta Orbán.

A szárazfölddel nem rendelkező és nagymértékben a vezetékes orosz kőolajellátástól függő Magyarország júniusban tette meg a mentességet, miután az Európai Unió többi része beleegyezett, hogy decembertől leállítja az orosz olaj vásárlását.

Magyarország már most is gazdasági válsággal néz szembe, hiszen történelmi mélypontra süllyedt forintja az euróval szemben, miután a magyar jegybank úgy döntött, hogy a szeptemberi 20 százalékos infláció ellenére nem emeli tovább a kamatot.

Orbán szerint a szeptemberi jegybanki döntés, amelyet a piacok nyomására október 17-én visszavontak, amikor kamatemeléssel járt, független döntés volt, és a kormány teljes mértékben megbízik Giorgi Matolci jegybankelnökben.

A magyar fizetőeszközre azért is nehezedik nyomás, mert a múlt hónapban az Európai Bizottság 7,5 milliárd euró (7,29 milliárd dollár) értékű forrás felfüggesztését javasolta arra vonatkozóan, hogy Magyarország kudarcot vallott a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság betartásában.

Orbán azt mondta, bízik abban, hogy Budapest november közepéig megoldja a kérdést a bizottsággal.

„Úgy gondolom, hogy november közepére teljesítjük a bizottság minden követelményét, és remélhetőleg zöld utat kapunk” – mondta.

John Strubczewski riportja Brüsszelben Szerkesztette: Matthew Lewis

Szabványaink: A Thomson Reuters bizalmi alapelvei.