Magyarországon a nemzeti integráció napját ünneplik

Czymsko a „trianoni rendeletre” hivatkozva „az ország talán legnagyobb katasztrófájának” nevezte, és azt mondta, Magyarország „nem beszélt sokat” a tárgyalásokon. Szerinte a döntés a „nagyhatalmak rövidlátása és a szomszédok kapzsisága” következménye. A szerződés után Magyarország „gyenge és megosztott volt” – mondta.

A Nemzeti Integráció Napja azonban „inkább a Kárpát-medencei magyarság vitalitására és összetartozására helyezi a hangsúlyt, mint a tragédiára” – mondta.

„Európa közepén él egy nagyon viharvert ország, amely bebizonyítja a világnak, hogy képes legyőzni a nehézségeket, megvédeni értékeit és harcolni az érdekeiért” – mondta Cimisko.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a Budapest melletti piliscsabai emlékműnél azt mondta: „csak egy erős ország harcolhat a magyarokért más országokban”, hozzátéve, hogy a kormány stratégiai céljai hozzájárultak ehhez. A célok között említette a munkahelyek biztonságát, a nyugdíjakat és a kormány rezsiplafon-rendszerét, valamint a családok támogatását.

Mencher szerint a magyarok számára előnyös lehet a szomszédos országokkal fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatok, valamint egy sikeres Közép-Európa közös felépítése, ahol az etnikai kisebbségek egyesítik, semmint megosztják ezeket az országokat.

Bens Redvari, a Belügyminisztérium államtitkára a Budapesttől északra fekvő Zebejeni emlékműnél beszélt, és azt mondta: „Magyarországnak ki kell maradnia a háború idején a konfliktusból, és minden módon harcolnia kell a magyar közösségekért”. „Azok, akik nem törődnek a magyarokkal más országokban, nem törődnek az itthoni magyarokkal, … mindig a magyarokra kell koncentrálni, és minden magyarnak ki kell állnia a többi magyar mellett” – mondta. A magyar vezetőknek 103 éve „nem sikerült kiállniuk a magyarokért”… ezt a történelmi leckét meg kell tanulnunk – tette hozzá.

Molnár Zsolt, az ellenzéki szocialisták pártigazgatója a budapesti Rákoskeresztúri temetőben tartott megemlékezésen részt vett, és az ünnepség után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „egy ország csak akkor nyerhet, ha nem oszlik meg történelmi kérdésekben”. „Szigorúan felelős a magvető frakciókért, mert gyengítik a nemzeti egységet.

Azt mondta, pártja abban reménykedik, hogy „a Kárpát-medencei magyarok még legalább ezer évig békében és egyetértésben élnek együtt más nemzetekkel”. Nekünk, magyaroknak közös a felelősségünk, az életünk és a jövőnk – mondta.

Potabi Arbát János, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, június 4-e régóta gyásznap volt, de 2010 óta a tomboveri megemlékezésen „mondjuk, hogy Trianonból is tudunk erőt meríteni”. Délnyugat-Magyarországon.

A trianoni békeszerződés óta eltelt száz évre visszatekintve Potabi azt mondta: „láthatjuk, hogy a magyarság minden körülmények között megmaradt és boldogult”. „Részekre vágták az országot, családokat szakítottak szét, legyengítettek bennünket és súlyos terheket raktak a vállunkra, de lábadozunk, és van jövőképünk” – mondta.