július 3, 2022

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Mastodon agyara feltárja a migrációs mintákat Észak-Amerikában

Mastodon agyara feltárja a migrációs mintákat Észak-Amerikában

A mastodon-kövületet először 1998-ban találták meg egy farmon Kent és Jean Pesheng, akik tőzeget ástak a birtokukon. A régészek ezután egy bueschingi mastodon maradványait ásták ki. 2,7 m magas és 7,6 m hosszú csontvázát 2006 óta vizsgálják.

Egy mastodon koponyájának alapos pillantása azt mutatta, hogy akkor halt meg, amikor egy másik férfi agyara hegye átszúrta a koponya jobb oldalát. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban hétfőn megjelent új tanulmány szerint körülbelül 160 kilométerre halt meg otthonától.

A tanulmány első szerzője, Joshua Miller paleoökológus és a Cincinnati Egyetem geológiai kutatói docense – mondta el közleményében.

Indiana északkeleti része a mastodonok nyári táptalajaként szolgált, és a tanulmány megállapította, hogy ez a magányos lény élete utolsó három évében a téli hónapokban évente északra vándorol otthonából. A kutatók becslése szerint az ősi állat körülbelül 34 éves volt, amikor meghalt.

“Új modellezési technikák és egy erőteljes geokémiai eszköztár segítségével meg tudtuk mutatni, hogy a nagy állatok, például a Buesching hímjei minden évben elvándorolnak párzási helyükre” – mondta Miller.

Daniel Fisher, a tanulmány társvezetője az elmúlt 24 évben segített a mastodon feltárásában. A Michigani Egyetem paleontológia professzora és a Michigani Egyetem Paleontológiai Múzeumának igazgatója.

Fisher levágott egy hosszú, vékony részt a jobb oldali szemfog közepéből, amely 9,5 láb (3 méter) hosszú. A fák gyűrűinek vizsgálatához hasonlóan a mastodon agyarának elemzése is feltárta, hogyan hatott a tájra tinédzserként, valamint élete utolsó éveiben.

Daniel Fisher, a Michigani Egyetem paleontológusa egy Buesching-masztodon összetett csontvázával pózol.

“Egy egész élet vár rád abban az agyarban. Az állat növekedése és fejlődése, valamint a földhasználat és a viselkedés megváltoztatásának története – mindezt a történetet az agyar szerkezete és kialakulása rögzíti és rögzíti.” mondott.

Fiatal korában egy mastodon az otthonhoz közel ragadt nőstények által vezetett csordájával Indiana központjában, majd elszakadt, és egyedül kimerészkedett – akárcsak a modern elefántok. Egyetlen járműként a mastodon havonta 20 mérföldet (32 kilométert) tett meg.

READ  Az Ars bejárja az aszteroida körül keringő Psyche űrszonda tisztaszobáját a JPL-n

kutyaelemzés

A migráció kritikus volt a fiatal háziállatok számára, hogy olyan helyeket találjanak, ahol szaporodhatnak, miközben zord, hideg éghajlaton élnek. De a kutatóknak nehéz volt meghatározni földrajzi elterjedésüket.

A tanulmány szerint a sólymok extrém távolságokra vándoroltak az éghajlatváltozás miatt

Az oxigén- és stroncium-izotópok keresése a mastodon agyarában feltárja ezt a betekintést.

A Mastodon agyaraknak, az elefánt agyarakhoz hasonlóan, új növekedési rétegei vannak, amelyek egész életük során a központ közelében alakulnak ki. Születésük idejére vonatkozó információ a szemfog hegyén tárolva, haláluk a szemfogak tövében található rétegben található.

Amikor a mastodonok bokrokat és fákat rágtak, és vizet ittak, az ételeikből származó kémiai elemek az agyaraikban is raktározódtak.

A jobb mastodon agyarának bal felén számok láthatók, amelyek meghatározott rétegzettséget jeleznek.

A Buesching-féle mastodon különböző kutyarétegeiből származó mikrominták kémiai elemzését olyan földrajzi helyekkel, ahol az elemek a tájnak megfelelően változtak, valamint a szezonális ingadozásokkal társították. Ezeket az adatokat egy mozgásmodellbe helyezték, amelyet a kutatók úgy fejlesztettek ki, hogy lényegében nyomon kövessék, mikor, hol és hogyan utaztak.

“Minden alkalommal, amikor beléptél a meleg évszakba, a bueschingi mastodon ismételten ugyanarra a helyre ment – ​​bam, bam, bam –. Ennek a jelnek az egyértelműsége nagyon váratlan és izgalmas volt” – mondta Miller.

Ezt követően a kutatók más állatok szemfogait szeretnék tanulmányozni, hátha sikerül hasonló felfedezéseket tenniük.