Mi váltotta ki Magyarország „megtorló törvény” tiltakozását?

Az első figyelmeztető sztrájkra 2022 januárjában került sor több magyar iskolában, majd március közepén általános sztrájkot hirdettek.

A Covid-19 világjárvány által kihirdetett szükségállapot felhasználásával Orbán kormánya rendeletet adott ki, amely szinte lehetetlenné tette a pedagógusok sztrájkját.

A tiltakozások fokozódtak, néhány tanárt engedetlenség miatt elbocsátottak. Telex szerintFüggetlen magyar hírügynökség.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség minisztere októberben sorozatos béremelést jelentett be 2025-ig. Ehhez azonban egy fontos feltétel is fűződik – ezek csak akkor érvényesek, ha az EU befagyasztja Magyarország uniós mentőfinanszírozását. .

Ezt követően 2023 márciusának elején kiadták a törvénytervezetet.

A kritikusok „megtorló törvénynek” nevezték, és megjelenése óta a tiltakozók a visszavonását követelik.

„Jogjogi szempontból a törvény visszalépést jelent” – mondta Boros Erzsébet, a Magyar Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) alelnöke.

Cseh Katalin EP-képviselő (a liberális Megújulás Európa csoportból) szintén úgy jellemezte, mint „kegyetlen elnyomó eszközt a nézeteltérések elnyomására és az oktatási rendszer ellenőrzésére, megfosztva a diákokat oktatásuktól és jövőjüktől”.

A technikai kiigazítás, amely közalkalmazottról közoktatási alkalmazottra változtatja a státuszt, sokkal több ennél, mivel a munkavállalók bizonyos védelmének és autonómiájának elvesztésével jár.

E „kis” változás mögött a maximális munkaidő emelése, a tanév egy hónappal való esetleges meghosszabbítása vagy a szakszervezetek alkuerejének csökkentése áll.

Jövő januárban életbe lép a „megtorló törvény”, és nem dolgozhatnak tovább a magyar közoktatásban azok a pedagógusok, akik nem járulnak hozzá a státuszváltáshoz.

„A törvény előírja, hogy a tanárok nem beszélhetnek meg problémákról és nem kritizálhatják a rendszert fegyelmi eljárás nélkül, még a személyes közösségi oldalaikon sem” – mondta Cseh az EUobservernek.

Az élelmiszerárak emelkedtek, a bérek pedig stagnáltak

A magyar közoktatási rendszer már most is létszámhiánnyal küzd, a törvény elfogadása esetén legalább 5000 pedagógus vállalta, hogy lemond.

A szakszervezetek szerint a maximális munkaidő emelésével próbálják kompenzálni a létszámhiányt. Az új törvény heti nyolc órától maximum 48 óráig teszi lehetővé a teljes munkaidőt. Megemelték a pedagógusok munkaidőkeretét is.

Eközben Magyarországon 2020/2021-ben a legalacsonyabb az állami iskolai tanárok fizetése. Az európai országok átlagos bruttó fizetése 25 055 euró. Magyarországon 8063 euró volt.

A bérkülönbség hazai szinten is érzékelhető, a hasonló képzettségű pozíciók többet keresnek, mint a közszférában dolgozó pedagógusok.

Az új szabályozási intézkedések nem tették vonzóvá a szakmát az új generáció számára. – Valószínűleg külföldre mennek a fiatalok – mondja Boros.

Az elmúlt évtizedben a tanárok fizetése kis mértékben emelkedett. Az MKSSZ az EUobservernek azt mondta, összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok majdnem ugyanannyit keresnek, mint azok, akik kevesebb évet töltöttek oktatásban.

A megélhetési költségek válsága miatt az élelmiszerek árai emelkedtek 45 százalék Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az évre vonatkozóan 25 százalék körüli a magyar infláció.

A vásárlóerő csökkenése tehát egy másik fontos tényező, amely a tiltakozásokat gerjeszti és a magyar munkavállalókra nehezedő egyre nagyobb cselekvési nyomást.

Az olyan szakszervezetek, mint az MKKSZ, szükség esetén az ország alkotmánybírósága elé akarják vinni az ügyet, mielőtt továbblépnének az EU felé.

Inspiráció A Cseh-párt arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy ezeket a tanárok és diákok követeléseit foglalja bele olyan feltételként, amelyet Magyarországnak teljesítenie kell, mielőtt uniós támogatást kap.

A szakszervezetek azonban először belföldön akarják megoldani a kérdést, a lehető leghamarabb.

„Alig várjuk [for the EU to act]– zárta gondolatait Boros.