július 20, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Mi váltotta ki Magyarország „megtorló törvény” tiltakozását?

Mi váltotta ki Magyarország „megtorló törvény” tiltakozását?

Július 4-én, kedden, 136-58 szavazattal fogadta el a magyar parlament az új oktatási törvényt, amely a pedagógusok munkakörülményeinek romlását és tömeges lemondásokhoz – és potenciális „agyelszíváshoz” – vezet.

Az elmúlt 18 hónapban Magyarország tanárai, diákjai és a civil társadalom más tagjai a rossz fizetések és a nagy munkaterhelés ellen emeltek szót.

Az első figyelmeztető sztrájkra 2022 januárjában került sor több magyar iskolában, majd március közepén általános sztrájkot hirdettek.

A Covid-19 világjárvány által kihirdetett szükségállapot felhasználásával Orbán kormánya rendeletet adott ki, amely szinte lehetetlenné tette a pedagógusok sztrájkját.

A tiltakozások fokozódtak, néhány tanárt engedetlenség miatt elbocsátottak. Telex szerintFüggetlen magyar hírügynökség.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség minisztere októberben sorozatos béremelést jelentett be 2025-ig. Ehhez azonban egy fontos feltétel is fűződik – ezek csak akkor érvényesek, ha az EU befagyasztja Magyarország uniós mentőfinanszírozását. .

Ezt követően 2023 márciusának elején kiadták a törvénytervezetet.

A kritikusok „megtorló törvénynek” nevezték, és megjelenése óta a tiltakozók a visszavonását követelik.

„Jogjogi szempontból a törvény visszalépést jelent” – mondta Boros Erzsébet, a Magyar Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének (CESI) alelnöke.

Cseh Katalin EP-képviselő (a liberális Megújulás Európa csoportból) szintén úgy jellemezte, mint „kegyetlen elnyomó eszközt a nézeteltérések elnyomására és az oktatási rendszer ellenőrzésére, megfosztva a diákokat oktatásuktól és jövőjüktől”.

A technikai kiigazítás, amely közalkalmazottról közoktatási alkalmazottra változtatja a státuszt, sokkal több ennél, mivel a munkavállalók bizonyos védelmének és autonómiájának elvesztésével jár.

E „kis” változás mögött a maximális munkaidő emelése, a tanév egy hónappal való esetleges meghosszabbítása vagy a szakszervezetek alkuerejének csökkentése áll.

Jövő januárban életbe lép a „megtorló törvény”, és nem dolgozhatnak tovább a magyar közoktatásban azok a pedagógusok, akik nem járulnak hozzá a státuszváltáshoz.

„A törvény előírja, hogy a tanárok nem beszélhetnek meg problémákról és nem kritizálhatják a rendszert fegyelmi eljárás nélkül, még a személyes közösségi oldalaikon sem” – mondta Cseh az EUobservernek.

READ  Az Imperial with List Institute-Magyar Kulturális Központ szórakoztató húsvéti workshopnak ad otthont a delhi iskolákból és a tarai otthonokból származó gyerekeknek.

Az élelmiszerárak emelkedtek, a bérek pedig stagnáltak

A magyar közoktatási rendszer már most is létszámhiánnyal küzd, a törvény elfogadása esetén legalább 5000 pedagógus vállalta, hogy lemond.

A szakszervezetek szerint a maximális munkaidő emelésével próbálják kompenzálni a létszámhiányt. Az új törvény heti nyolc órától maximum 48 óráig teszi lehetővé a teljes munkaidőt. Megemelték a pedagógusok munkaidőkeretét is.

Eközben Magyarországon 2020/2021-ben a legalacsonyabb az állami iskolai tanárok fizetése. Az európai országok átlagos bruttó fizetése 25 055 euró. Magyarországon 8063 euró volt.

A bérkülönbség hazai szinten is érzékelhető, a hasonló képzettségű pozíciók többet keresnek, mint a közszférában dolgozó pedagógusok.

Az új szabályozási intézkedések nem tették vonzóvá a szakmát az új generáció számára. – Valószínűleg külföldre mennek a fiatalok – mondja Boros.

Az elmúlt évtizedben a tanárok fizetése kis mértékben emelkedett. Az MKSSZ az EUobservernek azt mondta, összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok majdnem ugyanannyit keresnek, mint azok, akik kevesebb évet töltöttek oktatásban.

A megélhetési költségek válsága miatt az élelmiszerek árai emelkedtek 45 százalék Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az évre vonatkozóan 25 százalék körüli a magyar infláció.

A vásárlóerő csökkenése tehát egy másik fontos tényező, amely a tiltakozásokat gerjeszti és a magyar munkavállalókra nehezedő egyre nagyobb cselekvési nyomást.

Az olyan szakszervezetek, mint az MKKSZ, szükség esetén az ország alkotmánybírósága elé akarják vinni az ügyet, mielőtt továbblépnének az EU felé.

Inspiráció A Cseh-párt arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy ezeket a tanárok és diákok követeléseit foglalja bele olyan feltételként, amelyet Magyarországnak teljesítenie kell, mielőtt uniós támogatást kap.

A szakszervezetek azonban először belföldön akarják megoldani a kérdést, a lehető leghamarabb.

READ  USA, magyar nők küzdenek a vízilabda címért

„Alig várjuk [for the EU to act]– zárta gondolatait Boros.