december 2, 2022

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Reflektorfényben: A vezetők adózása Magyarországon

Minden kérdés

Adózás

i Az alkalmazottak jövedelemadó-adminisztratív kompenzációjának személyi jövedelemadó következményei

A személyi jövedelemadóra (szja) vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) tartalmazza. Az Szja törvény értelmében bevételnek minősülhet a magánszemély által bármilyen módon vagy formában – akár készpénzben, akár nem pénzbeli eszközben – kapott ellenérték. Ha a vezető tisztségviselő jövedelme Magyarországon adóköteles, akkor a munkaviszonyból származó jövedelmet 15 százalék szja kell fizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a magyar adóalanyok világméretű jövedelmük után szja-t kötelesek fizetni, függetlenül attól, hogy a pénzeszközöket Magyarországra utalják-e. A lakosokat csak a magyar forrásból származó jövedelem után kell megadóztatni. Ezért a vezető adójogi illetősége határozza meg, hogy a jövedelméhez képest keletkezik-e magyar szja-fizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben.

magyar adóügyi rezidens státusz

Az szja-törvény 3. §-a szerint Magyarországon lakóhellyel rendelkező személynek kell tekinteni az szja szempontjából: magyar állampolgárt, EGT-állampolgárt, aki naptári évenként (beleértve a belépés és a kilépés napját is) legalább 183 napot eltölt Magyarországon. Magyarország, valamint azon harmadik országbeli állampolgárok, akik Magyarországon állandó tartózkodási engedélyt vagy hontalan státuszt szereztek.

Magyarországon lakosnak minősül a magánszemély is szja szempontjából:

  1. Egyetlen állandó otthonuk Magyarországon van;
  2. Ha nincs Magyarországon állandó lakhelyük, vagy ha nem Magyarország az egyetlen ország, ahol állandó lakhelyük van, akkor fő érdeklődési körük központja Magyarországon van; Vagy
  3. Szokásos tartózkodási helyük belföldi terület, ha nincs állandó lakhelyük Magyarországon, vagy Magyarország az egyetlen ország, ahol állandó lakhelyük van, és fő érdeklődési körük központja ismeretlen.

Az állandó lakhely szempontjából bármilyen típusú lakóhely számításba vehető (pl. magánszemély tulajdonában lévő vagy bérelt ház vagy bérbe adott lakás, szoba). A ház állandósága azonban elengedhetetlen; Ez azt jelenti, hogy az egyén úgy alakította ki lakóhelyét, hogy folyamatosan elérhető legyen, és ne csak alkalmi rövid távú tartózkodás (pl. üzleti út vagy oktatási út) céljából. Annak bizonyításához, hogy egy magánszemélynek van Magyarországon állandó lakhelye, általában legalább egy bérlakással kell rendelkeznie, amelyért rezsi-, telefon- és internetszámlát fizet.

READ  EU-válság: Magyarország kifogásolja Németország legújabb összeesküvését, USA | Politika | hírek

A fő érdekközpont fogalmát illetően a magyar általános irányelv nagyrészt követi az OECD kommentárját, és kimondja, hogy a fő érdekek központja az az ország, ahol az egyén személyes és gazdasági kapcsolatai szorosak. Így családi és társadalmi kapcsolataik; szakma; politikai, kulturális és egyéb tevékenységek; üzlet helye; És mérlegelni kell, hogy hol kezelik a vagyonukat. A körülményeket összességében kell vizsgálni, de kiemelt figyelmet kell fordítani az egyén egyedi körülményeire (pl. egy háztartásban élő közeli rokonok).

A kettős adóztatás elkerülése

Az a vezető tisztségviselő, aki nem minősül magyar adóalanynak, Magyarországon végzett munkavégzésért díjazásban részesülhet. Ha Magyarország és a másik érintett joghatóság között kettős adóztatási egyezmény van érvényben, a kettős adóztatás elkerülésére a kettős adóztatásról szóló egyezmény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Magyarország által kötött kettős adóztatásról szóló egyezmények (DTC) általában az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló mintaegyezményét követik a foglalkoztatásból származó jövedelmek kettős adóztatásának kiküszöbölésében. Ezért a vezető tisztségviselő díja mindaddig adóköteles Magyarországon, amíg a teljes magyarországi tartózkodás ideje nem haladja meg a 183 napot az adott pénzügyi évben. Magyarországon található, és a díjazást nem Magyarországon található állandó telephely kapja.

Tőzsdei opció

A magyar jog szerint a részvényopciók munkavállalóknak történő odaítélése nem lehet adóköteles. A munkavállalók csak a részvények lehívás napján érvényes valós piaci értéke, valamint a vételár, a beszerzési és tranzakciós költségek különbözetével egyenlő összegben számolhatnak el egy opció lehívásából származó adóköteles bevételt, ha vannak ilyenek. A magyarországi illetőségű magánszemély opciók lehívásából származó jövedelme Magyarországon 15 százalékos szja-köteles.

A magyarországi illetőségű magánszemély részvényeiből származó osztalékjövedelem 15 százalékos szja-köteles. A magyar belföldi illetőségű magánszemély részvényeladásából származó tőkenyereség 15 százalékos szja-köteles.

Nyugdíjtervezés

Az szja-törvény elősegíti a nyugdíjtervezést a nyugdíjbiztosítási szerződések kedvezményes adózási elbírálásával, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítási pénztárakban és nyugdíjszámlákon történő vagyonelhelyezéssel. Az ilyen ösztönzők nem korlátozódnak a vezetőkre; Más alkalmazottakra is jelentkezhetnek.

READ  A PPG befejezi a Colorful Communities projektet Magyarországon

ii Szociális adók az alkalmazottakra

Ha a vezető tisztségviselő magyar társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozik, akkor a munkaviszonyból származó jövedelmét a munkavállaló 18,5 százalékos tb-járuléka terheli.

A 2019. évi CXXII. sz. törvény (Tv.) szerint a munkavállaló a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozhat, ha a magyar jog hatálya alá tartozik, vagy ha a munkavállaló tevékenységét Magyarországon vagy máshol végzi. Az Európai Unió azon tagállama, amelyre a 2011/2003. 883/2004 (szociális biztonsági rendelet)2 alkalmazható. A társadalombiztosítási rendelet elsőbbséget élvez a társadalombiztosítási törvénnyel szemben annak meghatározásában, hogy egy vezető tisztségviselő a magyar társadalombiztosítás alá tartozik-e.

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély osztalékjövedelmét 15 százalékos szja, 13 százalékos szociális adó terheli (ez utóbbi legfeljebb 1600 euró). Alacsony adózási jogkörben székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet nevében kifizetett osztalék után 13 százalékos szociális adót kell fizetni, amely a kedvezményezettet terheli, így az SZJA-n felül a fenti felső határ nem vonatkozik. .

A magyarországi illetőségű magánszemély által kapott tőkenyereség után 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szociális adót kell fizetni (utóbbi körülbelül 1600 euróig). Alacsony adózási jogkörben székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet részvényeinek értékesítéséből származó tőkenyereség 13 százalékos szociális adót von maga után, így az SZJA-n felül a fenti határérték nem vonatkozik.

iii A munkáltatók adómentessége

A vezetők bére és a szociális adó foglalkoztatási kiadásként számolható el. Ezek a kiadások csökkentik a munkáltatók társasági adóalapját is.

Az szja-törvény meghatároz bizonyos konkrét kifizetéseket, ideértve a munkáltatók önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő befizetését az üzleti utakkal kapcsolatos szolgáltatásokért és a célállomási szolgáltatásokért (a munkavállalóknak nyújtandó). Ezek a kifizetések és a munkáltatók által fizetendő szja foglalkoztatási kiadásnak minősülnek; Ezért csökkentik a munkáltatók társaságiadó-alapját.