október 4, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Tornyos jégvulkánokat azonosítottak a meglepően vibráló Plútó bolygón

Tornyos jégvulkánokat azonosítottak a meglepően vibráló Plútó bolygón

WASHINGTON (Reuters) – A Naprendszerünkben ismert és valószínűleg még a Plútón is működő kupola alakú jégvulkánok egy csoportját azonosították a NASA New Horizons űrszondájának adatai alapján, ami azt mutatja, hogy ez a távoli, jeges világ. A korábban ismertnél dinamikusabb.

A tudósok kedden azt mondták, hogy ezek a jégvulkánok – amelyek száma 10 vagy több is lehet – a hattized mérföld (1 kilométer) és a 7 kilométer (4-1/2 mérföld) közötti magasságban helyezkednek el. A gázokat és az olvadt kőzetet okádó szárazföldi vulkánokkal ellentétben ennek a törpebolygónak a jégvulkánjai nagy mennyiségű jeget – látszólag fagyott vizet más fagyott anyag helyett – lökdösnek ki, amely fogkrém állagú lehet.

A Ceres törpebolygó aszteroidaöv, a Szaturnusz Enceladus és Titán holdjai, a Jupiter Europa holdja és a Neptunusz Triton holdja szintén fagyos vulkánokként ismertek. A kutatók szerint ezek mind különböznek a Plútótól, a különböző felületi feltételek, például a hőmérséklet és a légköri nyomás, valamint a jeges anyagok eltérő keveréke miatt.

Regisztráljon most, hogy ingyenes, korlátlan hozzáférést kapjon a Reuters.com oldalhoz

„Ezeknek a jellemzőknek a megtalálása azt jelzi, hogy a Plútó geológiailag aktívabb vagy élőbb, mint azt korábban gondoltuk” – mondta Kelsi Singer bolygókutató, a Colorado állambeli Boulderben található Southwest Research Institute kutatója, a folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Nature Communications.

„Ezeknek a geológiailag újszerű jellemzőknek a kombinációja, amelyek hatalmas területet fednek le, és valószínűleg vízjégből állnak, meglepő, mert több belső hőt igényel, mint azt a Plútó történetének ezen pontján gondoltuk volna” – tette hozzá Singer.

A Föld holdjánál kisebb és körülbelül 2380 km átmérőjű Plútó körülbelül 3,6 milliárd mérföldre (5,8 milliárd km) kering a Naptól, ami közel 40-szerese a Föld pályájának. Felszínét síkságok, hegyek, kráterek és völgyek jellemzik.

Az új tanulmányban elemzett képek és adatok, amelyeket a New Horizons szerzett 2015-ben, igazolják a Plútó vulkánkitöréseivel kapcsolatos korábbi hipotéziseket.

A Southwest Research Institute bolygókutatója, Alan Stern, a vezető kutató és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a tanulmány nemcsak átfogó bizonyítékokat talált a jégvulkánok használatára vonatkozóan, hanem azt is megállapította, hogy az hosszú ideig tartott, egyetlen epizódot sem.

„A legcsodálatosabb dolog a Plútóban az, hogy nagyon összetett – olyan összetett, mint a Föld vagy a Mars, kis mérete és a Naptól való nagy távolsága ellenére” – mondta Stern. „Ez egy igazi meglepetés volt a New Horizons túrán, és a vulkánkitörésekkel kapcsolatos új felfedezés ezt drámai módon megerősítette.”

A kutatók a Sputnik Planitiától délnyugatra fekvő területet elemezték, a Plútó nagy, szív alakú, nitrogénjéggel teli medencéjétől. Nagy kupolákat találtak, 18-60 mérföld (30-100 km) széles, néha összetettebb szerkezetekké egyesülve.

A Wright Mons nevű domborzat, az egyik legmagasabb, több vulkáni kupola összeolvadásából alakulhatott ki, és a szárazföldi vulkánoktól eltérő formát eredményezett. Bár alakja eltérő, méretében hasonló a nagy hawaii Mauna Loa vulkánhoz.

A Földhöz és a Naprendszerünk többi bolygójához hasonlóan a Plútó is körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A tipikusan idővel felhalmozódó becsapódási kráterek hiánya alapján a jégvulkánok viszonylag újkeletűnek tűnnek – az elmúlt több száz millió évben alakultak ki.

„Ez nagyon fiatal geológiai időskálán. Mivel gyakorlatilag nincsenek becsapódási kráterek, valószínű, hogy ezek a folyamatok még napjainkban is folytatódnak” – mondta Singer.

A Plútónak rengeteg aktív geológiája van, beleértve az áramló nitrogéngleccsereket és azt a ciklust, amelyben a jeges nitrogén napközben elpárolog, majd éjszaka visszacsapódik jéggé – ez a folyamat folyamatosan változtatja a bolygó felszínét.

„A Plútó egy geológiai csodaország” – mondta Singer. „A Plútó sok régiója nagyon különbözik egymástól. Ha csak néhány darabja lenne a Plútó-rejtvényből, fogalma sem lenne, hogyan néz ki a többi régió.”

Riporter: Will Dunham; Vágó: Rosalba O’Brien

Kritériumaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.