Ukrajna gabonaexport-megállapodása visszatér, ahogy Oroszország újra részt vesz

ANKARA/Kijev (Reuters) – Oroszország szerdán bejelentette, hogy újra részt vesz a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú gabonaexportjának felszabadításáról szóló megállapodásban, miután azt a hétvégén felfüggesztették, ami az éhezés súlyosbodásával fenyegetett országszerte. Globalizmus.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy írásos garanciákat kapott Kijevtől arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót nem használják fel Oroszország elleni hadműveletekben.

„Az Orosz Föderáció úgy véli, hogy a jelenleg kapott garanciák elegendőnek tűnnek, és folytatja a megállapodás végrehajtását” – áll a minisztérium közleményében.

Oroszország szombaton felfüggesztette részvételét a megállapodásban, mondván, hogy nem tudja garantálni a Fekete-tengeren átkelő polgári hajók biztonságát az ottani flottája elleni támadás miatt, amelynek egy része állítása szerint a gabonaexport folyosó belsejéből érkezett. Ukrajna szerint ez hamis kifogás volt.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök korábban azt mondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte török ​​kollégájával, hogy a július 22-én aláírt gabona-megállapodás, amelyet Törökország és az ENSZ közvetít, szerda déltől folytatódik.

Erdogan azt mondta, hogy „a gabona átadása a korábban megbeszéltek szerint folytatódik ma déli 12 óráig”.

A bejelentést követően a búza, a szójabab, a kukorica és a repce ára nagyot esett a globális piacokon, enyhítve az élelmiszerek növekvő megfizethetőségével kapcsolatos aggodalmakat.

Iparági források a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy a hajók a felfüggesztés ellenére továbbra is szállították az ukrán gabonát az útvonalon, de ez nem valószínű, hogy sokáig folytatódik, mert a biztosítók nem kötöttek új szerződéseket Oroszország lépése miatt.

„Ez egy teljesen váratlan fordulat” – mondta Andrej Sizov, a Sofikon Oroszországgal foglalkozó mezőgazdasági tanácsadó cég elnöke az orosz döntésről.

„A megállapodás azonban továbbra is ingatag, mivel most újra találgatások zajlanak arról, hogy lesz-e hosszabbítás vagy sem. Két héttel a hosszabbításig egyértelmű, hogy a vita ebben a kérdésben folytatódni fog” – tette hozzá Sizov.

A megállapodás november 19-én jár le, és a gabonatárgyalásokról tájékoztatott európai diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg arra használná fel az esetleges meghosszabbítást, hogy befolyást és dominanciát szerezzen a jövő havi G20-csúcson Indonéziában.

Annalena Barbock német külügyminiszter szerint a felhívás megmutatja, mennyi mindent képesek elérni az országok együtt.

„Ez annak a kifejezése, mennyire fontos azoknak, akik hisznek a nemzetközi rendszerben…, hogy összetartsanak ezekben a nehéz időkben, és ne hagyják magukat Oroszország zsarolni” – mondta a Weltnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy a világnak határozottan válaszolnia kell minden orosz kísérletre, amely megzavarja Ukrajna Fekete-tengeren átívelő exportfolyosóját, amelyet azután blokkoltak, hogy Moszkva február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az orosz blokád sok országban súlyosbította az élelmiszerhiányt és a megélhetési költségek válságát, így Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajos magvak szállítója.

Zelenszkij kedd esti videóbeszédében elmondta, hogy Törökország és az ENSZ munkájának köszönhetően továbbra is hajók indulnak rakományokkal Ukrajna kikötőiből.

„De a gabonafolyosó megbízható és hosszú távú védelmére van szükség” – mondta Zelenszkij.

„Oroszországnak egyértelműen be kell látnia, hogy kemény választ fog kapni a világtól minden olyan lépésre, amely megzavarja élelmiszerexportunkat” – mondta Zelenszkij. – Nyilvánvalóan több tízmillió ember életéről van szó.

A gabonaügylet célja, hogy segítsen elkerülni az éhínséget a szegény országokban azáltal, hogy több búzát, napraforgóolajat és műtrágyát pumpál a világpiacokra, és enyhíti a meredek áremelkedéseket. A háború előtti szintet, az Ukrajnából exportált 5 millió tonnát célozta meg havonta.

Mevlu Cavusoglu török ​​külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Oroszország aggódik műtrágya- és gabonaexportja miatt, és megismételte az orosz tisztviselőket, akik azt mondták, hogy az ezeket szállító hajók nem tudnak kikötni annak ellenére, hogy az exportra nem vonatkoznak a nyugati szankciók.

A fellebbezésről szóló orosz közleményben ezekben a kérdésekben semmiféle engedményről nem esett szó.

Tatjana Sztanovaja orosz politikai elemző szerint Moszkva döntésének a megállapodás folytatásáról semmi köze nincs Ukrajna garanciáihoz.

„Maga a Kreml egyszerűen beleesett egy csapdába, amelyből nem tudta, hogyan szabaduljon ki” – mondta.

„Meg kellett hátrálni, és jól (nem túl sikeresen) helyt állni egy rossz meccs előtt. Vagyis Putyin, bármennyire is elfoglalt Ukrajnával, történelmi küldetése és abban a hitében, hogy igaza van, mérsékelten marad. racionális politikus, aki tudja, hogyan kell meghátrálni, ha szükséges.”

Linda Thomas Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete a CNN-nek elmondta, hogy „örömteli” hallani, hogy Oroszország visszatért a megállapodáshoz.

„Nem állhatják az útját, hogy az egész világot táplálják” – mondta.

Ezci Erkoyun további tudósításai Ankarában és más Reuters irodákban; Írta: Philippa Fletcher; Vágó: Angus McSwan

Kritériumaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.