A II. András által 800 éve hirdetett Aranybulla a világ legismertebb középkori magyar dokumentuma. A Karta megjelenése, amelyet a történészek a magyar történelem mérföldkövének tekintenek, a magyar jog és társadalom fejlődésének egyik legfontosabb támpontja. Ez a rendelet megállapította a nemesség jogait, és az egyik első példa volt arra, hogy alkotmányos korlátozásokat szabtak az európai uralkodók hatalmának. Az Aranybulla fontosságát mutatja gyakori összehasonlítása az angol alkotmány alapjául szolgáló Magna Cartával (1215).
A Aranybulla II. András közzétette 1222. április 24-én a SexFeer háborús diétáról. A dokumentum történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a nemzet nemesei számára rögzíti az egyenlőség elveit.
Hazánk első alkotmányos dokumentumának számít, gyakran hasonlítják az Egyesült Királyság első alkotmányos chartájához, a Magna Cartához, amely hét évvel az Aranybulla előtt jelent meg.
A rendelés nevével ellátott arany pecsét. Fotó a mek.oszk.hu oldalon
A magyar dokumentum a királyt Diet meghivására kényszerítette, törvényes bírósági határozat nélkül megtiltotta egy nemes bebörtönzését, és megtagadta a királytól a nemesi és az egyházi birtokok adóztatási jogát. Fizetés nélkül felmentette az urakat a szükséges külföldi szolgálat alól a király seregében, valamint megtiltotta az idegeneknek a földbirtokok (a királyi tanács jóváhagyása nélkül) és a közhivatalok viselését. Ezenkívül megtiltotta több pozíció egyidejű betöltését.
Az Aranybulla tizenegy cikke foglalkozott a köztisztviselők, szabadok panaszaival, akiknek a királyt a hadseregben kellett szolgálniuk. Ez egyértelműen megkülönböztette őket a király többi polgárától, megalapozva ezzel a magyar nemesek jogait.
Az oklevél a nemesek hatalmát is növelte a kerületekben; Királyi körzeti tisztek (magyarul: ispánLatin: Jön) kötelességszegés miatt elbocsáthatók, és beosztásuk nem örökölhető.
Sőt, talán legfontosabb szabálya, a dokumentum lezárása, az úgynevezett „ellenállási szabály”, hogy a királynak vagy örököseinek joga van szembeszállni az urakkal és a püspökökkel, ha azok megsértik az oklevél szabályait (jus resistendi). ) és ellentmond a királynak anélkül, hogy árulásnak lenne kitéve.
Az a történelmi elképzelés, hogy a király hiú és költséges politikája, mint például az állami birtokok és hivatalok kiterjedt adományozása heves ellenállást váltott ki a magyar nemesek körében.
A feszültséget fokozták Andrew költséges katonai kampányai, amelyek tiltakozásokhoz és felkeléshez vezettek. Tetőpontján, 1222-ben kitört a palotaforradalom, melynek során a nemesek arra kényszerítették, hogy kihirdesse az Aranybullát és újjászervezze a Királyi Tanácsot.
A közelmúltban készített tanulmányokA király azonban elhatározta, hogy elutasítja ezt az elméletet, és új hatalmi struktúrát hoz létre, amelynek középpontjában az egyre megbízhatatlanabb kerületi tisztviselők (ISPAN) jogainak csökkentése áll, és elhatározta, hogy azokat helyezi el, akiket a király leginkább lojálisnak tartott kormányához. A kulcspozíciók ily módon erősítik a központi kormányzat hatalmát.
Ebből a szempontból az Aranybulla kiadásának indítéka nem a lázadó főurak követeléseinek kielégítése, hanem bizonyos nemesi jogok megteremtésével a király saját érdekeinek érvényesítése volt. Sok történész azt állítja, hogy ezt megerősíti az a tény, hogy a charta minden cikke a király javára készült. Tehát ezt a dokumentumot II. András saját akaratából és nem politikai nyomásra tette közzé.
Bár az Aranybulla rendelkezéseit nem tudták maradéktalanul végrehajtani a magyar uralkodók ellen, kihirdetése a magyar alkotmányfejlődés egyik legfontosabb mérföldkövének tekinthető. A dokumentum évszázadokon át tartó folyamatos aktualizálása maradandó hatással volt a későbbi jog és a magyar parlamentarizmus alapjaira.
II. András 1231-ben némi módosítással újra kiadta az iratot, majd később, 1267-ben IV. Béla király.
Az Aranybulla uralma 1351-ben ért el nagy fordulópontot, amikor Nagy Lajos király (I. Nagy Lajos) saját évi törvényébe foglalta. Az akkoriban háttérbe szorult dokumentum így felelevenítették.
Azóta a magyar királyok megkezdték azt a hagyományt, hogy fontos események alkalmával módosítsák és stabilizálják az aranyfüvet. Egyes történelmi források szerint a késő középkori magyar királyok mindegyike vállalta, hogy koronázáskor megtartja az aranybikát. A későbbi évszázadokban a rend a magyar örökségjog szerves alapjává vált.
Az Alkotmánybíróság tagjai aranybika emblémával ellátott érmeket viselnek. (2017) Fotó az Alkotmánybíróság hivatalos honlapján keresztül
A charta szimbolikus jelentősége a mai napig tart, hiszen az Aranybulla királyi pecsétjének pontos másolata lóg a magyar Alkotmánybíróság tagjainak nyakában.
Kiemelt kép: II. András bejelenti az Aranyfüvet, Mathias Jandik
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Kovár magyar házelnök szerint Európa le van maradva a globális versenytársak mögött
Magyar űrhajós jelöltek szakmai küldetésben Amerikába
BOGA: Reális értékelés az EU-tagságról, az EU-szükségletekről