november 25, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A legtöbb uniós ország támogatja Brüsszelt Magyarország LMBTQ-ellenes törvénye miatt

A legtöbb uniós ország támogatja Brüsszelt Magyarország LMBTQ-ellenes törvénye miatt

BRÜSSZEL, Belgium – Az Európai Unió 27 tagállama közül 15 támogatta Brüsszel Magyarország elleni jogi lépéseit, miután Budapest elfogadta az LMBT+ személyeket diszkriminatívnak tekintett budapesti törvényt.

Csütörtökön Franciaország és Németország is felvette nevét az Európai Bizottság által az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyet támogató listára.

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország a többi EU-tagállam szemben Magyarország vitatott törvényével.

Az Európai Parlament is csatlakozott az ügyhöz.

A Magyarország elleni kiterjedt felállás mellett az ügy „az uniós jog történetének legnagyobb emberi jogi ügye” – közölte pénteken a Forbidden Colors belga jogvédő szervezet.

Az Európai Parlament egyik francia képviselője, Pierre Karleskind, aki a közgyűlés LMBTI-bizottságának tagja, azt mondta, hogy a parlament és az intézkedést támogató 15 EU-ország „egyértelműen a szabadság oldalán áll”.

Miután a magyar parlament elfogadta Finnországot a NATO új tagjává, Budapestet feldühítette, hogy Finnország csatlakozott a növekvő listához.

„Finn barátainknak még sokat kell tanulniuk az őszinteségről” – mondta Thomas Mencher fiatalabb külügyminiszter csütörtökön az M1 televíziónak.

Svédország NATO-csatlakozási törekvése továbbra is függőben van, Magyarország és Törökország jóváhagyására vár.

Magyarország 2021-ben vezette be vitatott törvényét, amely megtiltja a homoszexuális vagy transznemű kiskorúak „képviseletét vagy promócióját”.

A törvényt felháborodással fogadták az LMBT+ aktivistái és számos politikus más EU-országokban, és az LMBT+ jogai és elismerése elleni támadásnak tekintették.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „szégyen” törvényről beszélt.

Kormányzata hivatalos eljárást indított Budapest ellen, mert megsértette a megkülönböztetésmentességre és az alapvető jogokra, valamint a szolgáltatásokra és az audiovizuális médiára vonatkozó egységes piac szabályait aláásó kulcsfontosságú uniós szabályokat.

Tavaly decemberben az Európai Bíróság elé került.

Az uniós országok és parlamentek a Magyarország elleni perbe kapcsolódva jogi érveket hozhatnak fel a Bizottság kifogásának alátámasztására.

READ  Lektorált jelentés Magyarországról már online – termékek Eurostat News