november 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Az Európai Bizottság fellépett Magyarország szuverén joga ellen

Az Európai Bizottság fellépett Magyarország szuverén joga ellen

Az Európai Bizottság azután indította el az eljárást Magyarország ellen, hogy Budapest olyan törvényeket fogadott el, amelyek célja Magyarország szuverenitásának védelme és a külföldi befolyás visszaszorítása.

A döntés az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22-től hatályos új nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény bizottsági alapos értékelését követően született meg.

A törvény úgy született, hogy Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök, aki többször is összetűzésbe került az Európai Unióval a magyarországi demokratikus jogok miatt, felpörgeti pártja kampányát a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt.

A lépés tovább növeli a feszültséget az EU és Orbán között. Az EU már 22 milliárd eurós támogatást visszatartott Budapestnek a törvényi rendelkezések miatt.

Magyarország és az EU régóta viszályban van a jogállamiság, a korrupció, a szexuális kisebbségekkel való bánásmód, az oktatási és a migrációs politika ügyében.

Milyen új törvény született Magyarországon?

• A törvény kriminalizálja a választási kampányok külföldi finanszírozását, és új Szuverén Védelmi Hivatalt hoz létre széles nyomozati jogkörrel.

• Nyilvános és magánjellegű információkat kérhet a célpontoktól és a magyar hírszerző szolgálatoktól.

• Olyan rendelkezéseket és módosításokat tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokon részt vevő jelöltek, politikai pártok és egyesületek külföldi források felhasználását. Külföldi finanszírozás választási összefüggésben.

• A kritikusok szerint felhasználható lenne arra, hogy magyar állampolgárokat, vállalkozásokat és cégeket bírósági felügyelet nélkül tolakodó nyomozásoknak vethessenek alá, még akkor is, ha nincs kapcsolatuk vagy támogatásuk külföldi kormányzattal vagy külföldi szervezettől.

Miért ellenzi az Európai Bizottság?

• Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött úgy, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak az uniós jog megsértése miatt.

A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jog sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

READ  Magyarország az Egyesült Államok beavatkozására figyelmeztet Orbán Viktor miniszterelnök elmozdítása érdekében

i) Az Unió demokratikus értékei.

ii. A demokrácia elve és az uniós polgárok választási jogai.

iii) A magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a szólás- és információszabadságot, az egyesülési szabadságot, valamint az Európai Unió választójogait az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti. Az állampolgároknak joguk van a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, az önvád tiltása és a szakmai titoktartáshoz.

iv) Az EU adatvédelmi jogszabályainak követelményei és egyéb, a belső piacra vonatkozó rendelkezések.

• Magyarországnak két hónapja van válaszolni a hivatalos értesítő levélre.

• Ha a Bizottság által azonosított sérelmeket nem kezelik, a Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként ésszerű véleményt küld.

Mi a célja az Európai Bizottságnak?

• Az Európai Bizottság az Európai Unió politikailag független közigazgatási szerve.

• A Bizottság segít az EU átfogó stratégiájának kialakításában, új uniós jogszabályokat és politikákat javasol, figyelemmel kíséri azok végrehajtását és kezeli az EU költségvetését.

• Végrehajtja az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának határozatait.

• Jelentős szerepet játszik a nemzetközi fejlődés támogatásában és a segélynyújtásban.

Hogyan nevezik ki a Bizottságot?

• Az EU állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács ötévente bizottsági elnökjelöltet javasol az Európai Parlamentnek. Ha az országgyűlési képviselők abszolút többsége támogatja a jelöltet, akkor megválasztják.

• Ez egy 27 biztosból álló csoport (minden uniós országból egy-egy), élén a Bizottság elnökével, aki eldönti, hogy melyik szakpolitikai területért ki a felelős.

• A megválasztott elnök az EU-tagországok ajánlásai alapján választja ki a lehetséges alelnököket és biztosokat.

• A 27 jelölt jóváhagyását követően az Európai Parlament szavaz arról, hogy jóváhagyja-e a teljes csapatot. A biztosokat a Parlament szavazását követően az Európai Tanács nevezi ki.

• A biztosok testülete a Bizottság elnökéből, nyolc alelnökből, három ügyvezető alelnökből, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéből és 18 biztosból áll, akik egy-egy tárcáért felelnek.

READ  A magyar kormány az Oroszországgal és EU-s vezetőjével szembeni szankciók miatt

• Minden biztos egyenlő a döntéshozatali folyamatban, és egyformán felelősséggel kell őket terhelni ezekért a döntésekért.

• Az Európai Bizottság demokratikusan elszámoltatható az Európai Parlamentnek, amelynek jogában áll jóváhagyni és elbocsátani a Bizottság teljes politikai vezetését.

• Ursula von der Leyen jelenleg az Európai Bizottság elnöke.

• A jelenlegi Bizottság megbízatása 2024. október 31-ig szól.