Egy japán cég megszakította a kapcsolatot egy kis robot-űrhajóval, amelyet a Holdra küldött, ami a Hold felszínével való esetleges ütközésre utal.
Főhajtóművének kirúgása után kicsúszott a holdpályáról a japán Ispace cég által épített Hakuto-R Mission 1 leszálló. Körülbelül egy órával később, délkeleti idő szerint 12 óra 40 perckor a 7,5 láb magas leszállóegység várhatóan az Atlasz-kráterben, a Hold közeli oldalának északkeleti kvadránsában található 54 mérföld széles területben ér le.
De a leszállás után nem érkezett jel az űrhajótól. A cég által közvetített élő videóban csend borította be a tokiói irányítótermet, miközben az Ispace mérnökei, többségében fiatal férfiak és a világ minden tájáról érkeztek, aggódva nézték a képernyőjüket.
„Jelenleg nem tudtuk megerősíteni a sikeres holdraszállást” – mondta Takeshi Hakamada, az Ispace vezérigazgatója fél órával a tervezett leszállás után.
Ezért azt kellett feltételezniük, hogy a kommunikáció elvesztése azt jelenti, hogy „nem tudjuk befejezni a holdraszállást”.
Az Ispace leszállóegység lehet az első lépés az űrkutatás új paradigmája felé, amelyben a kormányok, kutatóintézetek és vállalatok tudományos kísérleteket és egyéb rakományokat küldenek a Holdra.
Ennek a holdtranszfernek a többi vállalathoz történő átállásának kezdetére most még ebben az évben meg kell várni. A tervek szerint a következő hónapokban két kereskedelmi célú leszállót bocsátanak a Hold felszínére, amelyeket amerikai vállalatok építettek és a NASA finanszíroz.
Egy interjúban Mr. Hakamada azt mondta, hogy „nagyon-nagyon büszke” az eredményre. Azt mondta: – Nem vagyok csalódott.
Az űrszonda decemberben indult, és körkörös, de energiahatékony pályát tett a Holdig, és márciusban állt Hold körüli pályára. Az elmúlt hónapban a mérnökök ellenőrizték a leszállóegység rendszereit, mielőtt leszállási kísérletbe kezdtek.
A hajtómű beindítása után az űrszonda vagy lezuhan, vagy ma lezuhan. Nem volt képes visszatérni magasabb pályára egy újabb kísérletre később. Úgy tűnik, valami nincs rendben.
Mr. Hakamada elmondta, Ryo Oji, az Ispace technológiai igazgatója elmondta neki, hogy az űrhajóval egészen a felszínig kommunikáció zajlik. „Azonban mérnökeinknek még részletesebben meg kell vizsgálniuk, mi történt a leszállás körül” – mondta. Ellenkező esetben semmit sem tudunk megerősíteni.
Azt mondta, nem tudja megmondani, hogy az adatok az utolsó pillanatokban jelezték-e, hogy valami nincs rendben. „Sajnos még nincs frissítésem” – mondta Mr. Hakamada.
Elmondása szerint az űrrepülőgépről nyert adatokkal a cég a következő két küldetése során alkalmazni tudja majd a „levont tanulságokat”.
A NASA 2018-ban indította útjára a Lunar Commercial Payload Service Programot, mert a Holdra induló speciális űrrepülőgépek és berendezések vásárlása olcsóbbnak ígérkezik, mint saját járművet építeni. Ezen túlmenően a NASA azt reméli, hogy egy új kereskedelmi ipart ösztönözhet a Hold körül, és a holdi cégek közötti verseny valószínűleg csökkenti a költségeket. A program részben egy hasonló erőfeszítésre épül, amely sikeresen biztosította a Nemzetközi Űrállomásra és onnan történő szállítást.
Ám a NASA eddig nem sok mindent tud felmutatni az erőfeszítéseiért. Az év végén az első két küldetés, a pittsburghi Astrobotic Technology és a houstoni Intuitive Machines késésben van, és a NASA által kiválasztott, CLPS-küldetésekre pályázó cégek némelyike már megszűnt.
Az Ispace jövőre egy második küldetést tervez egy nagyjából azonos kialakítású leszállóval. 2026-ban a tervek szerint egy nagyobb Ispace leszálló a NASA hasznos terheit szállítja a Hold túlsó oldalára a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található Draper Laboratory által vezetett CLPS-misszió részeként.
Két ország – Japán és az Egyesült Arab Emírségek – veszíthetett el hasznos terhet a leszállóegységen. A JAXA japán űrügynökség egy kétkerekű átalakítható holdrobotot akart tesztelni, a dubai Mohammed bin Rashid Űrközpont pedig egy kis űrhajót küldött a leszállóhely felfedezésére. Mindegyikük országa első robotkutatója volt a Holdon.
A további hasznos terhek között szerepelt egy NGK gyújtógyertya szilárdtest-akkumulátor tesztegység, egy mesterséges intelligenciával működő repülési számítógép és a Canadensys Aerospace 360 fokos kamerái.
A több mint 50 évvel ezelőtti űrverseny során az Egyesült Államok és a Szovjetunió sikeresen küldött robot-űrhajókat a Hold felszínére. A közelmúltban Kína háromszor landolt ép űrhajóval a Hold felszínén.
Más próbálkozások azonban kudarcot vallottak.
A Beresheet, a SpaceIL, egy izraeli non-profit szervezet erőfeszítése, 2019 áprilisában lezuhant, amikor az űrszondának küldött parancs véletlenül leállította a fő hajtóművet, aminek következtében az űrszonda zuhant, és megsemmisült.
Nyolc hónappal később az indiai Vikram szonda körülbelül egy mérföldre letért a felszín felett, miközben megpróbált leszállni, majd megnyugodott.
Ha az Ispace szonda lezuhan, eltarthat egy ideig, amíg az űrszonda által küldött telemetria megérti, mi történt. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter nevű eszköze végre megtalálta Beresheet és Vikram lezuhanási helyeit, és az M1-es nyughelyét is megtalálhatja az Atlasz-kráterben.
Nem az Ispace az egyetlen magán űrvállalat, amely nehézségekkel küzdött 2023 első néhány hónapjában. A SpaceX, az ABL Space Systems, a Mitsubishi Heavy Industries és a Relativity új rakétamodelljei első repüléseik során megbuktak, bár néhányan az űrbe.több mint mások. . A Virgin Orbit utolsó rakétakilövése meghiúsul, és a cég később csődöt jelent, bár továbbra is dolgozik egy újabb kilövés felé.
Ugyanakkor az indítási gyakoriság magasabb, mint valaha, a SpaceX Falcon 9 rakétája 2023-ban eddig több tucat sikeres felszállást ért el. Az Arianespace rakéta egy ESA-szondát is küldött a Jupiterbe.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen