A magyar elnökség érveket mond az európai „keleti nyitás” mellett.

Az EU-nak égető szüksége van keleti befektetésekre és keleti kereskedelemre. Ha a közösség akadályokat állít az útjukba, még többet veszít világgazdasági súlyából – mondta Szijárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.

Az EU-India-Csendes-óceáni miniszteri fórumot követő sajtótájékoztatón a tárca közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt években teljesen új valóság jelent meg a világrendben, a válságokat követően új korszak kezdődött. A világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tolódott.

Aláhúzta: Az is látható,

Korábban a világ befektetéseinek 70-80 százalékát nyugati, a maradék 20-30 százalékát keleti tőke finanszírozta, ez az arány mára megfordult.

Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati intézmények minden eddiginél szorosabban egymásra vannak utalva. „Természetesen egyesek negatív jelenségként írják le. Szerintem ez egy pozitív jelenség” – mondta. Gazdaságilag nagyon komoly problémákat fog okozni” – tette hozzá.

Szijardo Péter. Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Pieter Szijardo elmondta, ma Európának nagy szüksége van a keleti befektetésekre és a keleti kereskedelemre, különösen ázsiai beszállítók nélkül, ahol a kulcsszektornak számító autóiparban nem lehetséges az elektromos átállás.

Ha Európa elzárja magát a keleti befektetésektől, és akadályokat állít a keleti kereskedelem útjába, az EU még többet veszít gazdasági súlyából.

Kína most megelőzi a kontinenst a bruttó hazai termék (GDP) tekintetében – figyelmeztetett.
Megerősítette, hogy Magyarország idei európai uniós elnöksége idején a kormány az integráció és az integráció irányába kíván lépéseket tenni, ezért fel akarják gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a délkelet-ázsiai országokkal, Indonéziával, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel.

Amíg mi Európában saját sérelmeinkkel és saját elavult, ideológiailag korlátozott vitáinkkal voltunk elfoglalva, a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete a délkelet-ázsiai régióban jött létre.

Kijelentette.
Tájékoztatása szerint a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) országai a globális GDP mintegy 29 százalékát adják. „Ezért az EU érdeke lenne, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki ezzel a szabadkereskedelmi övezettel” – mondta.

Fotó: Pixabay

A tárcavezető a keleti nyitás politikájának sikerét méltatva rámutatott: ha a kormány engedett volna a „nyomás- és elszakadási törekvéseknek”, Magyarország nagy fejlődési lehetőséget hagyott volna el. Magyarországon az elmúlt években a legtöbb befektetés Kínából, illetve Dél-Koreából érkezett.
Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 75 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a délkelet-ázsiai országok között, a régióból érkező beruházások pedig garantálják, hogy a hazai gazdaság méreteit változtassa, a fejlődési pályát megtartsa.

READ  Az EU keveredik az ukrán menekültekkel

Kapcsolódó cikk

Szijjardo miniszter szerint a Kínával való együttműködés nagyszerű lehetőség

A kormány azt szeretné, ha Magyarország a civilizációs együttműködés találkozási pontja lenne Kelet és Nyugat között. olvasson tovább

Kiemelt kép: Pixabay