Volt magyar népi vonószenekari hagyomány és a libison lovak tenyésztése is Bevésett UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) Szellemi Kulturális Örökség listája a Világszervezet 17. ülésén.
Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listája az emberiségről generációról generációra vonatkozó kollektív tudás gyűjteménye. Magyarország külön jelölésként nyújtotta be a magyar népi vonószenekari hagyományt az UNESCO-nak, a lipicai lótenyésztést pedig nyolc ország közösen jelöli: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
A vonószenekar a magyar népzenei hagyomány egyik meghatározó formája.
A Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága megállapította, hogy a népi vonószenekar-alakítás évszázadok során alakult ki a dzsentri vonószene gyakorlata alapján. A hegedűs, brácsás és bőgős parasztzenekarok fontos részei voltak a társasági és családi rendezvényeknek, a hétköznapi és ünnepnapi tánc- és dalos mulatságoknak.
Napjainkban a formális képzések bevezetésének köszönhetően countryzenészek százai alakították életté és karrierré a vonószene gyakorlását és érzelmek átadását.
A tenyésztésről Libison lovakA cég felidézi, hogy az Osztrák-Magyar Birodalom idején a fajtát császári udvari feladatokra tenyésztették ki, és a mai szlovéniai Lipica községben, a császári ménesben tartották.
Magyarország fontos szerepet játszott a lipicai fajta megőrzésében, hiszen a napóleoni háborúk idején a veszélyeztetett ménes Magyarországra, Mesohégysre került, ahonnan a lipicai lótenyésztés átterjedt az egykori monarchia országaiba.
Ma Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában komoly lipicai lovakat tenyésztő gazdaságok működnek.
magyar földművelésügyi miniszter hangsúlyozta „Büszkék lehetünk a lipicai fajtára”, amely a világ egyik legrégebbi háziasított lófajtája, elbűvölő megjelenésével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és az UNESCO elismerésével. Igazolja a helyét a 21. század lovas életében.
Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Magyarország reprezentatív listáján jelenleg is felkerült hagyományos elemek közé tartozik a busójárás mohawkban, a matyó hímzés, a solymászat és a karneváli szezon végét jelző kékfestés hagyománya. A Jó Természetvédelmi Gyakorlatok Nyilvántartásában a Magyar Néptáncterem Módszer és a Kodali Módszer jelenti a természetvédelmi mintaprogramokat.
Kiemelt fotók a Facebookon keresztül/Nagy István; A Szellemi Kulturális Örökség Magyarország honlapja
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után