Klubértékek
A Nemtse Sport Magyar Nemzeti Sportmagazin értesülései szerint az elmúlt szezonban több mint fél percet játszottak külföldi játékosok a Magyar Labdarúgó Ligában.
A klub, a Ferencquars történelmileg szélsőjobboldali beállítottságáról volt ismert, a futballpályán ritkán látni háromnál több magyart.
Ferencváros Gábor rajongói blogot vezet Ulloi129.hu 13 évig. „Egy klub értékei, akár hazafiak, akár nem, nem a játékosoktól származnak, hanem a szurkolók és a csalók közötti értékek. [the nickname for Ferencvaros fans] Ez a dolog – magyarázza.
„A futball az elmúlt évtizedben a világ középkategóriás mulatságává vált, és Magyarországon is megtörtént. Az új helyszíneknek köszönhetően a meccselési élmény a nyugati klubokéval egyenrangú, s ez segíti a minél több pozitív légkör a sportban, miközben a klub az elmúlt 10 évben az éves kiegészítésen dolgozik.” – mondta.
A Ferencváros Reklám 2020 Dél-szudáni apától és etióp anyától született egy kenyai menekülttáborban. A norvég Tokmak Nuen az első sorban megjegyzi: „Az első pillanattól kezdve láttam egy családot Frodiban.”
A Ferencváros múltját ismerők számára ez óriási előrelépés. Bár Magyarországon még mindig előfordulnak rasszizmus, Ferencvárosban gyakorlatilag felszámolták azokat.
„Minden olyan játékost, aki tiszteli a klubot és dolgozik érte, szeretni fogják” – érvel Kapoor. „Az egyik legkedvesebb katonánk Szomália [of Brazil]A Fraudy rajongók 99 százaléka pedig ünnepelt, amikor néhány héttel ezelőtt úgy döntött, aláírja a Tokmaci bővítést.
„Sok területen, így a futballban is hiány van szakképzett munkaerőből. Bár a legtöbben azt szeretnék, ha a magyar utánpótlás-szervezet jobb játékosokat nevelne, igaz, hogy külföldi játékosok nélkül most sem működhetnénk jobban. Ritka az igazi magyar tehetség, nagyon drága – nem tudják felvenni a versenyt a Bundesliga-klubokkal a bérekért.” – mondja a nagyon gazdag német bajnokságra utalva.
Az ötlet annak nyomán született, hogy a magyar kormány megpróbálta a játékot politikai eszközként használni nacionalista programja előmozdítására. Becslések szerint 2 2 milliárdot költöttek futballra Urban egy évtizeddel ezelőtti hatalomra kerülése óta, 11 új stadionnal és új és felújított akadémiákkal.
Bár a meccsre járás élménye sokat javult, a labdarúgók képességei még nem fejlődtek, gyorsan felkutatják a legjobbakat, és dilemmát teremtenek a helyi klubok számára: magasabb fizetés a legjobb helyi tehetségek megtartása érdekében; Vagy vegyél ugyanolyan jót külföldről. A többség az utóbbit választja.
„Nehéz erről beszélni, mert a magyar futballfizetések nem közszereplők” – mondja Adam Feko, az Azonnali független magyar hírportál, a BIRN. „De ha sikeres csapatot akarunk építeni, olcsóbb Szerbiából venni néhány középosztálybeli játékost.
Ez vonatkozik a magyar válogatottra, ahol az olasz vezetőedző és nem magyar játékosok vicsorgása miatt angolul beszélnek az öltözőben.
„Az utánpótlás rendszerünk hibái miatt ez nem különbözik a klubszintű helyzettől” – mondja Kapoor. „A legtöbben egyetértenek abban, hogy minőségi játékosokra van szükségünk. Válogatott szinten, ha legalább egy magyar nyelvet beszélnek, azt sokan értékelni fogják.
Kívülállók szerint a magyar liga és a magyar válogatott migránsmunkásokra támaszkodása ellentmond a miniszterelnöknek Orbán kedvenc sportágába vetett hitének. Ám a politikai spektrum ellentétes oldaláról érkező Kapoor és Adam is tagadja a vádat.
„Magyarország nyitott az itt dolgozni vagy tanulni vágyók előtt” – mondja Capor. „Szóval nem, szerintem az, hogy minőségi külföldi játékosok vannak, semmiképpen sem mond ellent Orbán nézeteinek.”
Adam megjegyzi: „Nem igazán, ez a futballrajongónak és az „ultra” mentalitásnak köszönhető: szereted a csapatot és néhány játékost, de a szurkolók fontosabbak, és jobban képviselik a klubot vagy a nemzetet, mint a játékosok.”
Egyetért ezzel Jerkel Marosi, a Budapesti Metropolitan Egyetem sportújságíró-oktatója is: „Nem hiszem, hogy a kettő összefonódik. Az egyik Orbán nézete a világról, a másik pedig nagyon szigorúan hasznos.
„A magyar kluboknak van pénzük, a külföldi játékosokat pedig jól fizetik. A válogatott számára ez elég nyitott ajtók politika. Nem hiszem, hogy a kettő ellentmondana – az egyik nagyon elméleti, politikai dolog; A másik, hogy ki játszik jobban a pályán, vagy akire nagy a kereslet. Nincs szükség arra, hogy a kettő ütközzen” – magyarázza.
Bár a labdarúgást a kezdetek óta továbbra is politikai célokra használják – nem kifejezettebben, mint ma Magyarországon -, a magyarországi pályán történő képviselet politikai háttér mellett megszabadítja magát a magánytól és az előítéletektől.
Még mindig nagyon gyakoriak a rasszizmussal kapcsolatos incidensek. A legtöbb Magyarországon játszó fekete játékos arról beszél, hogy bőrszíne miatt bántalmazták őket. De a magyar társadalommal éles ellentétben a tolerancia és az elfogadás konszenzusa abban áll, hogy a játékban résztvevők hogyan viszonyulnak hozzájuk.
Ez az egyenlőségjáték sok szempontból azon kevés ártatlanok közé tartozik a magyar társadalomban – még a rasszizmustól sújtott társadalomban is.
Miután Magyarország június 4-én 1-0-s győzelmet aratott Anglia ellen (melyet még tovább erősített Anglia 10 nappal később elszenvedett 4-0-s veresége), Loic Nekot választották Magyarország második legjobb játékosának a Nemtse Sport újság által végzett felmérésben. Nagy dicséretet kapott angol tudósoktól is.
A magyar kormány retorikájából adódóan Neko válogatottba kerülését a külföldi sajtó gyakran érdeklődéssel fogadja. Nago azonban világos szavakkal beszélt arról a nemzetről, amely örökbe fogadta.
– Sok éve élek itt a családommal, és igazán otthon érzem magam. – mondta a Nemsetti Sportnak 2020-ban, Izland elleni gólja után. „Nem tudom leírni, mit érzek, de nagyon tisztelem a Magyar Fegyveres Kódexet. Magyarországon kezdettől fogva mindenki nagyon szerető és barátságos és soha nem bántak velem idegenként.
Nago nyilvánosan kinyilvánított tapasztalatait biztosan nem sokan fedezték fel. Mint a bevándorlók szerte a világon, az örökbefogadott országgal kapcsolatos tapasztalataik személyenként változnak. Ez a különbség nem máshol van, mint a mai Magyarországon.

Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.

More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után