A magyar parlament jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozási szándékát

BUDAPEST – A magyar parlament hétfőn jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozási szándékát, ami véget vet a több hónapos késlekedésnek, és egy lépéssel közelebb viszi az északi országot ahhoz, hogy a nyugati katonai szövetség teljes jogú tagjává váljon.

A 182 igen szavazattal és 6 nem szavazattal elfogadott intézkedésre azt követően került sor, hogy Magyarország kormánya hónapokig frusztrálta a NATO-ban és az Európai Unióban szövetségeseit azzal, hogy ismételten elhalasztotta a szavazást, miután a szövetség szinte minden tagja jóváhagyta Finnország ajánlatát.

Míg Helsinkiben és másutt megkönnyebbülten fogadták Magyarország jóváhagyását, Svédország NATO-csatlakozása továbbra is a levegőben maradt, mivel a magyar kormánypárt tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy megvárják a stockholmi nézeteltérések elsimítását, mielőtt szavazásra indulnának. Finnország és Svédország közösen kérte tagságát Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója után.

Svédország pályázatát bizonytalanabbá teszik Törökország saját kifogásai, amelyek azzal vádolják, hogy Stockholm túlságosan szelíd az általa terrorszervezetnek tartott csoportokkal szemben.

Vadai Ágnes, az ellenzéki Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hétfőn azt mondta, hogy a kormányzó Fidesz „ürügyekkel” késlelteti mindkét ország ratifikációját, és a Svédországról szóló szavazást április vagy május elejére tolhatják.

„Nincs valódi ok arra, hogy ne támogassuk ezeket az országokat” – mondta Vadai, a magyar védelmi minisztérium volt külügyminisztere az Associated Pressnek. „A NATO-csatlakozás nem lehet személyes érzések és fenyegetés kérdése.”

Törökország az egyetlen a NATO 30 tagállama közül, amely nem hagyja jóvá Finnország csatlakozását. Teljes konszenzus szükséges ahhoz, hogy új tagot vehessenek a szövetségbe.

A török ​​parlament külügyi bizottsága azonban a múlt héten jóváhagyta Finnország NATO-tagsági kérelmét, és várhatóan a május 14-i török ​​elnök- és parlamenti választások előtt szavaznak a tagságról.

Míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta jelezte országa támogatását a NATO-bővítéshez, addig kormánya azzal vádolta meg a svéd és finn politikusokat, hogy „kirívó hazugságokat” mondanak a magyar demokrácia állapotáról. További ajánlatok.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az AP-nak adott pénteki, az ENSZ-ben adott interjújában azt mondta, hogy a Nyugat Magyarországot demokratikus és kulturális kérdésekben folyamatosan kritizálja, ami miatt nem hajlandó támogatni a NATO gyakorlati kérdésekben való felépítését, különösen Oroszországgal szemben.

A 21 NATO-országot magában foglaló Európai Unió évek óta vádolja Orbán kormányát a médiaszabadság és az LMBTQ-jogok elnyomásával, a hivatali korrupció megrögzött kultúrájának felügyeletével és az állami intézmények felforgatásával, hogy a kormányzó Fidesz érdekeit szolgálja.

Egyes magyar ellenzéki politikusok és elemzők úgy vélik, hogy a lépés célja, hogy Svédország és Finnország több milliárdos, Budapestnek szánt uniós forrás felszabadítására késztesse, amelyet az ország jogszabályi előírásainak állítólagos megsértése miatt zároltak le.

Samuel Agosten Mraz, a kormánypárti Nezopont Intezet agytröszt igazgatója azonban Budapesten azt mondta, Magyarország nem tesz lépéseket Svédországgal kapcsolatban, amíg Törökország el nem ismeri az ország NATO-tagsági kérelmét.

Mraz szerint Magyarország „nem akar a törökök ellen dönteni”, és garanciákra van szüksége Stockholmtól a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében.

„Magyarország az integrált NATO támogatója. Nem bízik Törökországban a többi tagállammal szemben” – mondta Mraz az AP-nek.

___

Az Associated Press írója, Suzanne Fraser Ankarában (Törökország) hozzájárult ehhez a jelentéshez.