október 10, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Az eurózónában lassul az infláció, de az árakra nehezedő nyomás továbbra is fennáll

Az eurózónában lassul az infláció, de az árakra nehezedő nyomás továbbra is fennáll

Bár az európai gazdaság ellenállóbb, mint azt sok előrejelző előre jelezte, az elmúlt 12 hónapban feltűnően gyenge maradt, az inflációval kiigazított bérek és a fogyasztói bizalom csökkenésével. A növekedés élénkülése várható, de a további kamatemelések fékezhetik a gazdaságot.

Gita Gopinath A Nemzetközi Valutaalap első vezérigazgató-helyettese a héten azt mondta, hogy a „kényelmetlen igazság” az, hogy a központi bankoknak továbbra is szorgalmasnak kell maradniuk az infláció csökkentésében, „még akkor is, ha ez a gyengébb növekedés kockázatát jelenti”.

Ugyanez az üzenet érkezik az Európai Központi Banktól is, amely júliusban és szeptemberben már jelezte a kamatemelés lehetőségét. A 10. éves központi banki konferencián ezen a héten a portugáliai Sintrában Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette: „Az eurózónában nagyon magas az infláció, és ez még sokáig így is marad.”

A gyors kamatemelés olyan politikai vezetők bírálatát váltotta ki, mint Giorgia Meloni, olasz miniszterelnök, aki kinevette az EKB „leegyszerűsített kamatemelési előírását”. egy levélben szerdán a Parlamentbe.

Lucrezia Reichlin, a London Business School professzora, az Európai Központi Bank korábbi kutatási főigazgatója szerint „hiba lenne” kamatot emelni szeptemberben.

„Van egy tévhit, hogy a maginflációt a kereslet vezérli” – mondta, de a júniusi kismértékű növekedés a korábbi áremelések hatása és az energiaárak nagymértékű csökkenése közötti késleltetés eredménye.

A maginfláció kismértékű növekedése „nem jelenti azt, hogy a deflációs folyamat megállt” – mondta Riccardo Marcelli Fabiani, az Oxford Economics közgazdásza. Rámutatott a szolgáltatási szektor alacsonyabb inflációjára Franciaországban és Olaszországban, amelyek a „növekvő deflációs nyomás növekvő jelei közé tartoznak”.

Az eurózóna inflációja októberben tetőzött 10,6 százalékon, miután tavaly a koronavírus-járvány lecsengése és Oroszország Ukrajna inváziója után az energia- és élelmiszerárak emelkedtek.

Azóta lelassult az áremelkedés az eurózónában. Franciaország éves inflációs rátája 5,3 százalékra csökkent júniusban a májusi 6 százalékról. Az olasz kamat 14 havi mélypontjára, 6,7 százalékra esett, az előző havi 8 százalékról. Spanyolország ára esett 1,6 százalék2021 márciusa óta a leglassúbb. A gázszámlákhoz nyújtott állami támogatások hozzájárultak a ráta alacsonyan tartásához.

READ  A CVS Health (CVS) 2022. első negyedévi bevételei

Németország, Európa legnagyobb gazdasága éves inflációja 6,8%-ra emelkedett a májusi 6,3%-ról. Elemzők szerint azonban az emelés szinte teljes egészében a támogatott vonatdíjak csökkentésének volt köszönhető, amelyet a kormány tavaly júniusban hajtott végre. Az inflációs ráták Németországban várhatóan szeptemberben újra csökkennek.

Szlovákia 11,3 százalékos ráta volt a legmagasabb az eurózónában.

Annak ellenére, hogy a várakozások szerint az európai infláció tovább csökken, a ráta még mindig jóval meghaladja a jegybank 2%-os célját. Az e cél elérése érdekében tett erőfeszítések kamatemelésre késztették a döntéshozókat, júniusban 3,5 százalékra emelték a betéti kamatot, ami az elmúlt 22 év legmagasabb szintje.

Mielőtt tavaly elkezdte volna a kamatemelést, az EKB irányadó kamata 0,5 százalékos negatív volt.

„Az ok, amiért ez folytatódik, az a tény, hogy az infláció szakaszosan halad át a gazdaságon, mivel a különböző gazdasági szereplők megpróbálják egymásra hárítani a költségeket” – mondta Lagarde a héten.

Bár a közgazdászok gyakran az inflációs bérárspirál kockázataira helyezik a hangsúlyt, a közelmúltban több bizonyíték látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a vállalati profitra való törekvés a tavalyi csúcs óta tapasztalt energiaárak jelentős csökkenése ellenére magasabb árakhoz vezetett.

A közgazdászok azt mondják A Nemzetközi Valutaalap ezt közölte a héten.

A Nemzetközi Valutaalap megjegyezte, hogy „az európai vállalatok eddig jobban védettek voltak, mint a munkavállalók” a költségek növekedésével szemben. Az inflációtól megtisztított keresetek a járványszint felett, míg a munkavállalók javadalmazása 2 százalékkal elmaradt a trendtől az idei év első negyedévében.