október 3, 2022

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Az uniós törvényhozók kijelentik, hogy Magyarország már nem demokrácia

Az uniós törvényhozók csütörtökön kijelentették, hogy Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált nacionalista kormánya vezetése alatt, és a blokk demokratikus értékeinek aláásása miatt Magyarország kiszorult a demokratikus közösségből.

A 28, 433-123 szavazattal megszavazott határozatban a képviselők aggodalmukat fejezték ki Magyarország alkotmánya és választási rendszere, az igazságszolgáltatás függetlensége, az esetleges korrupció, a közbeszerzési szabálytalanságok, az LMBTQ+ jogai, valamint a média, az oktatás és a vallásszabadság miatt.

Magyarország – amelyet Orbán Viktor populista miniszterelnök „liberális demokráciaként” jellemez – a tömb számos demokratikus értékét maga mögött hagyta – mondták a képviselők. Részben azzal vádolták a többi 26 EU-tagállamot, hogy Orbán 12 éves hivatali ideje alatt szemet hunytak az esetleges visszaélések előtt.

A szavazás a legutóbbi az uniós intézmények és Orbán kormánya közötti összecsapások sorozatában Budapesten. Az Európai Bizottság, a csoport végrehajtó ága várhatóan vasárnap bejelenti, hogy kész leállítani az uniós pénzek egy részének Magyarországnak történő kifizetését.

“Először mondja ki egy uniós intézmény azt a szomorú igazságot, hogy Magyarország már nem demokrácia” – mondta Gwendoline Delbos-Garfield, a francia Zöld Párt parlamenti képviselője, aki a közgyűlésen keresztül vitte a határozatot.

A beszédben a képviselők elítélték “a magyar kormány szisztematikus és szisztematikus erőfeszítéseit az Unió alapértékeinek aláásására”.

A szavazás rendkívül szimbolikus, mivel kiemeli Magyarországot a többi uniós ország közül, mert nem tartja tiszteletben az EU-Szerződésben rögzített értékeket, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. . beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.”

Ám a szavazás, amelyre a franciaországi strasbourgi plenáris ülésen került sor, nem rótt ki semmilyen büntetést Orbán kormányára, és nem kötelezte a többi uniós országot konkrét intézkedések megtételére.

Magyarország

Orbán és a kormányzó Fidesz “idejüket és erőfeszítéseiket a demokrácia szövetének szétszedésére és a jogállamiság lerombolására fordította, ahelyett, hogy támogatták volna állampolgáraikat” – mondta Delfos-Garfield.

“A magyar állampolgárok költségei egyértelműek: megfosztják őket jogaiktól és aláássák a lehetőségeket, miközben államukat autokraták és oligarchák bitorolják” – mondta.

Az állásfoglalásról szóló jelentést ellenző törvényhozók szerint az „szubjektív véleményeket és politikailag elfogult kijelentéseket tartalmaz, és homályos aggályokat, értékítéletet és kettős mércét tükröz”.

Peter Szyjardo magyar külügyminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar választók “négy egymást követő parlamenti választáson döntötték el, hogy milyen jövőt akar az ország” Orbán és pártja megválasztásával.

“Dühösek vagyunk amiatt, hogy néhány ember Strasbourgban és Brüsszelben azt gondolja, hogy a magyar emberek nem elég érettek ahhoz, hogy döntsenek a jövőjükről” – mondta Szijjardo.

Magyarország régóta összetűzésbe került európai szövetségeseivel. Rutinszerűen blokkolta a közös nyilatkozatokat, döntéseket és eseményeket, az Ukrajnával tartott magas szintű NATO-találkozóktól kezdve a társasági adókról szóló uniós népszavazásig és az izraeli-palesztin tűzszünetről szóló közös uniós álláspontig.

A budapesti kormány ellenállt néhány Oroszországgal szembeni uniós szankciónak, nevezetesen az orosz ortodox egyház pátriárkája vagyonának befagyasztásának, valamint a Moszkva elleni energetikai szankcióknak.

Az Európai Bizottság tagjai vasárnap üléseznek, és várhatóan bejelentik Magyarország uniós támogatásának csökkentését, hacsak nem tesz lépéseket a demokratikus visszavonulás megállítása érdekében.

Johannes Hahn költségvetési biztos azt mondta, hogy “arányosnak tekinthető” a Magyarországnak szánt források mintegy 70 százalékos visszatartása egyes uniós programokban, különösen a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Nem tudni, hogy mennyi pénzről lesz szó.

Az uniós támogatások teljes befagyasztása nem valószínű. Minden intézkedést a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk, amihez az EU teljes lakosságának legalább 65%-át képviselő 27 tag 55%-os “minősített többsége” szükséges. Egyes uniós törvényhozók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az olasz szélsőjobboldal nehezen tudja megszerezni ezt a többséget, ha megnyeri az ország szeptember 25-i választását.

READ  „Csodára” van szükség ahhoz, hogy leváltsuk Orbán Viktort – mondja Magyarország ellenzéki vezetője