bne IntelliNews – 18 hónap után visszatér az egyszámjegyű tartományba a magyar infláció

Az infláció 18 hónap után először csökkent egyszámjegyűre A bázishatások, valamint a globális energia- és élelmiszerárak visszaestek, de 15,8 százalékponttal csökkentek a januári 25,7%-os csúcshoz képest a belföldi kereslet visszaesése és a jegybanki monetáris szigorítás miatt.

Havi szinten a fogyasztói árak 0,1%-kal csökkentek.

A maginfláció, amely jobban tükrözi az inflációs alaptrendeket, figyelmen kívül hagyva az üzemanyag- és élelmiszerárak ingadozását, a szeptemberi 13,1%-ról éves szinten 10,9%-ra mérséklődött.

A részletes adatok azt mutatják, hogy az élelmiszerek inflációja októberben 10,4%-ra mérséklődött a szeptemberi 15,2%-ról, és a tartós fogyasztási cikkek ára mindössze 0,7% volt éves összevetésben. Az üzemanyagárak 30,2%-kal emelkedtek y/y (ez csak 2022 decemberében állt meg), mivel az üzemanyagár-plafon torzította az alapértéket.

A szolgáltatások ára 13,2%-kal emelkedett az előző havi 13,6%-hoz képest.

A vártnál egy hónappal korábban mérséklődött az infláció, többek között a Magyarország legnagyobb áruházláncainak kötelező árengedményeinek és az élelmiszerek széles skálájának árfigyelő platformjának köszönhetően – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Júliusi indulása óta hozzájárult a főbb adatok 0,4 bp-os csökkenéséhez.

A kormány a háborút és a szankciókat okolja az inflációért, amely a legmagasabb az EU-ban. Az elemzők azonban a kormányt hibáztatták, amiért a választások előtt nem fékezte meg a kiadásokat, és példátlan költekezést robbant ki.

A multinacionális vállalatokat a kormány és annak propagandagépezete górcső alá vették, és áremeléssel vádolják, még akkor is, ha a kiskereskedelmi szektorban feszült a verseny. A magyar kiskereskedők árai lényegesen magasabbak, bár a kiskereskedők mentesülnek a bevétel alapú rendkívüli adó fizetése alól. Orbán Viktor miniszterelnök az állampárti médiában „kampányozott” az infláció 10% alá szorításáért, amit a báziseffektus és Magyarország hosszú recessziója mellett nem nehéz teljesíteni.

A gazdaságfejlesztési minisztérium szerint a főszám ez év végére 6-7 százalékra csökken, 2024-ben pedig elérheti az 5-6 százalékot, a reálbér-növekedés pedig elérheti a 4-5 százalékot a minimálbér-emelés miatt. 10%. 15% 2024-re.

Az MNB külön közleményben az infláció mérséklődését a fegyelmezett monetáris politika, a versenyélénkítő kormányzati intézkedések, a visszafogott kereslet, a bázishatások és a „jelentősen alacsonyabb” külső költségkörnyezet hatásainak tulajdonította.

A jegybank legfrissebb negyedéves inflációs jelentésében az októberi összinfláció és maginfláció is az előrejelzési tartomány alsó felében volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberben 16,5-18,5 százalékra emelte 2023-ra vonatkozó éves átlagos inflációs előrejelzését a júniusi 17,6-18,1 százalékról.

Elemzők megjegyezték, hogy az erős októberi inflációban a forint erősödése és a kereslet csökkenése is szerepet játszott. A fogyasztói árindex meredek csökkenése a következő hónapokban is folytatódni fog, de 2024 második negyedévétől lassulni fog – tették hozzá.

A monetáris politika hatásával kapcsolatban az ING Bank elemzője, Peter Virovas megjegyezte, hogy az inflációs jelentés nyomán jelentősen megnőtt a 100 bázispontos kamatcsökkentés esélye.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő ülésén 75 bázispontra csökkentette a lazítás ütemét a magasabb hozamok miatti külső környezeti kockázatokra hivatkozva.

Az infláció idén átlagosan 17,8%, 2024-ben pedig 5-6% lesz, a kockázatok pedig növekedni fognak. Ebbe beletartozik az üzemanyagok literenkénti jövedéki adójának 41 forintos emelése miatti üzemanyagár-emelés, valamint a béremelésből eredő inflációs nyomás.