Kispenedek Attila képei. Videó: Paul Wisner
A táblagépek és a mobiltelefonok máshol is értékesek lehetnek a gyerekek kezéből, de a történetidő Magyarországon egy 100 éves technológiai ipar – a filmszalag.
Az ottani gyerekek generációit ragadták meg a kivetítők segítségével elmesélt történetek.
Csosz-Horvath Alexandra lekapcsolja a villanyt, és a hálószoba falára kivetített állóképsorozatból „Csipkerózsika”-t olvas fel – három- és hétéves gyermeke jól látható.
„Együtt vagyunk, kényelmesebb, mint a mozi, de jobb, mint egy könyv” – mondta a 44 éves ügyvéd.
Hirdetés – Görgessen a folytatáshoz
A filmszalag – egy évszázados történetmesélő médium, amelyet Nyugaton videokazettával öltek meg az 1980-as években – nem csak Magyarországon lóg, ahol a lassú szórakozás által csábított új rajongók gyarapodnak.
Filmtekercsekre nyomtatva az állóképeket soha nem kell mozgatni.
„Az 1940-es és 1980-as évek között a filmszalagokat világszerte költséghatékony vizualizációs eszközként használták az oktatásban és más területeken” – mondta az AFP-nek Levante Borzos, a szöuli Hankuk University of Foreign Studies munkatársa.
Hirdetés – Görgessen a folytatáshoz
Ám Nyugaton felülmúlta a fejlett technológia, és az otthoni szórakozás népszerű formája lett a szovjet összejöveteleken, ahol nehéz volt TV-t és videót találni.
A kommunizmus bukásával a filmszalag eltűnni kezdett – kivéve Magyarországot, ahol a privatizált Diafilmgyarto továbbra is az ország egyetlen gyártója.
„A folyamatos filmszalag-kiadás és a házi diavetítés magyar különlegességnek, az ország kulturális örökségének különleges részének tekinthető” – mondta Porsos.
Hirdetés – Görgessen a folytatáshoz
Az eladások az 1990-es évek 60 000 tekercséről tavaly 230 000 tekercsre emelkedtek.
Minden film – amelyet csak a hazai piacra gyártanak – körülbelül öt euróba (5,50 dollárba) kerül, kevesebb, mint egy mozijegy. A legtöbb klasszikus tündérmesék vagy gyerekkönyvek adaptációja.
A fiatal szarvast gondozó nőről szóló magyar klasszikus „The Old Lady and the Fawn” 1957-es megjelenése óta a legjobb 10-ben van – mondja Lendvai Gabriella, a Diafilmkyarto ügyvezető igazgatója.
Hirdetés – Görgessen a folytatáshoz
A cég művészeket, köztük neves magyarokat bízott meg azzal, hogy készítsenek exkluzív tartalmat filmjeihez.
„Pótolhatatlan örökség a magyar kultúrában” – mondta Hajdu-Tóth Beáta, aki a közelmúltban egy budapesti színházba látogatott fiával, hogy megünnepelje a Diafilmkyarto fennállásának 70. évfordulóját.
„Annyira boldog vagyok, hogy ez az életünk része, és remélem, elmondhatom az unokáimnak” – tette hozzá a 37 éves férfi.
Hirdetés – Görgessen a folytatáshoz
Csosz-Horvath budapesti külvárosi otthonában nagyra értékeli a hagyományt, amely a pörgős rajzfilmeket részesíti előnyben, amelyek szerinte „vadul” teszik a gyerekeket.
„Nem értik, hogy ami három másodperc alatt megtörténik a képernyőn, az a valóságban három óra alatt megtörténhet” – mondta.
Szerző: Filmstrips „Nem hiszik el, hogy mindez egy szempillantás alatt történt.”
ros/jza/fg/aha
Magda Szabó az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Itt az óraátállítás: egy órával kevesebb alvás, tartós hatások a szervezetre
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után