január 16, 2022

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Hamis bizalmas adatkezelés alatt benyújtott védjegybejelentés – Megjegyzés

Tények
A Fővárosi Törvényszék ítélete
Legfelsőbb Bíróság ítélete
Megjegyzés

Tények

1995-ben a korlátolt felelősségű társaság különböző tagjai kifejlesztették az “Aloha Product” készüléket, és a cég hamarosan elkezdte használni a logót.

Két évvel később, 1997-ben vita alakult ki a társaság tagjai között. Egy tag egy színes ALOHA FILM készüléket (1. ábra) nyújtott be saját nevében védjegybejelentésként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (HIPO). A HIPO regisztrálta az eszközazonosítót ennek a tagnak a támogatására.

1. ábra: ALOHA FILM készülék

A társaság a határozat felülvizsgálatát kérte a HIPO-tól. A kérelmében a bíráló rámutatott, hogy a kérelmező személyazonosságát kizárólag a kft. Bár nem volt védjegyként bejegyezve, levelezésben és szerződésekben használták. Ezzel szemben a védjegy tulajdonosa nem használja az azonosítót a saját nevében. Ennek eredményeként a bíráló azzal érvelt, hogy a védjegybejelentést hamis hitből nyújtották be.

A védjegy tulajdonosa azt követelte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy utasítsa el a cég által benyújtott felülvizsgálatot, arra hivatkozva, hogy az azonosságot a cég hozzájárulásával használta fel. Utalt a társaság tagjai között létrejött, az identitás használatára vonatkozó megállapodásra (ezt az engedélyt a felek állítólag 1997-ben visszavonták). Emiatt azzal vádolták meg, hogy nem rosszhiszeműen nyújtotta be a védjegybejelentést.

A Fővárosi Törvényszék ítélete

A törvényszék megváltoztatta a HIPO határozatát és visszavonta a védjegyet, megállapítva, hogy a bejelentést hamis hitből nyújtották be, és a védjegytörvény 3. szakasza alapján el kell utasítani. A kérdőjel egyedi eleme az “aloha” szó, amely könnyen kiejthető és megjegyezhető, és szokatlan hangzást kelt. A címkében kisbetűvel írt extra szavak releváns filmek, és nem egyediek. A törvényszék azt is megállapította, hogy a védjegy eszközrésze nem volt kellően egyedi.

Ezenkívül a törvényszék megállapította, hogy a megsemmisítési kereset kérelmezője nem ellenezte a védjegy kereskedelmi forgalomba hozatalát, mivel a személyazonosság tulajdonosa e társaság tagja volt. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy a felek közösen hozták létre és hozták nyilvánosságra a személyazonosságot. Nyilvánvaló volt, hogy a védjegy tulajdonosa tudott az ilyen használatról. Ennek ellenére egyedül nyújtotta be a védjegybejelentést. Az engedély megléte és visszavonása nem bizonyított.

READ  A Magyar Gyógyszerészeti Bizottság bírságot szab ki a megtévesztő szórólapokért

Legfelsőbb Bíróság ítélete

A védjegy tulajdonosa fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz (1), de a fellebbezést elutasították. (2) A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a szóban forgó védjegy ennek eredményeként ismertté vált. Mindkét fél közös fellépése. A társasági törvény (1988) 22. szakaszának (2) bekezdése előírja, hogy a társaság csak az identitásként ismert identitást használhatja. Ezért a társaság egyetlen tagja sem szerezhet egyedül ilyen aláírást a nevére. Következésképpen, amikor a társaság tagja benyújtotta a pontozást, a törvényszéknek igaza volt, amikor azt mondta, hogy ezt téves meggyőződésből tette.

Megjegyzés

A rosszhiszemű gyakorlatok tilalma legalább 2000 éves; A római joggyakorlatban “Mala-harc”-ként emlegetik (azaz a “Bona-harc”-val ellentétben). Az európai és a magyar jog elfogadta, és gyakran előfordul a peres eljárásokban.

A cikkben tárgyalt eset mind a védjegyjogon, mind a társasági jogon alapul. Ez a helyzet sem kivétel; A cég tagjai között időről időre vita alakul ki a cég logójával kapcsolatban. Az ebben az ügyben hozott ítélet határozott.

A témával kapcsolatos további információkért lépjen kapcsolatba velünk Sándor élete Telefonon (+36 1 411 8700) vagy e-mailben a Danubia Szabadalmi és Ügyvédi Iroda Kft.-nél[email protected]) Nyissa meg a Tanubia Patent & Legal Office LLC webhelyét www.danubia.hu.

Végső megjegyzések

(1) A cikkben tárgyalt eset továbbra is megfelelt az akkor (1997) hatályos védjegytörvénynek. A joghatóságot 2003-ban megreformálták; A hasonló ügyekben benyújtott fellebbezésekről ma a Fővárosi Ítélőtábla dönt, nem a Legfelsőbb Bíróság.

(2) Pkf IV 24.838 / 2000.