Magyarország a 13. helyen áll a KPMG Net Zero Readiness Indexén

„Magyarországnak nettó nulla a célja, és pénzügyi szektora azon dolgozik, hogy ösztönözze a tőkeáramlást a dekarbonizációs kezdeményezések érdekében. Villamosenergia-termelésének nagy részét atomenergiával állítják elő, valamint fejleszti a napelemes kapacitás, az energiahatékonyság és a villamos energia felhasználását. járműveket” – mondta Szabó István, a KPMG Magyarország vezető menedzsere.

A Big Four tanácsadó cég szerint jelenleg az épületek adják a kibocsátás 17%-át, a mezőgazdasági földhasználat és az erdőgazdálkodás 16%-át, az ipar 21%-át, a közlekedés 23%-át, a villamos energia és fűtés 23%-át.

„A Net Zero Readiness Index (NZRI) egy olyan eszköz, amely összehasonlítja 32 ország előrehaladását az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, és felméri, mennyire készek és képesek-e elérni e gázok nettó nulla kibocsátását 2050-re. Optimista vagyok. a BREEAM és LEED akkreditált irodák száma Magyarországon Ingatlanügyekben” – kommentálja Paul Danos, a KPMG Magyarország ingatlantanácsadási és üzletágának vezetője.

Szabó szerint a magyar kormány az elmúlt két évben fokozta a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.

„Az egyike annak az öt országnak, amely a legmagasabb pontszámot érte el a globális nettó nullához való hozzájárulásában, és a 2020. júniusi klímavédelmi törvényben szerepel egy 2050-es nettó nulla cél. A kormány adókedvezményekkel és az elektromos járművek pénzbeli támogatásával próbálja dekarbonizálni a közlekedést. , valamint a városok intermodális áruforgalmi csomópontjainak népszerűsítésével. „A konténereket gyakran lehet vasúton szállítani néhány kilométeres utakon” – jegyzi meg.

„Ipari szempontból számos multinacionális gyártó rendelkezik nagy magyar gyárral, amelyeket magas környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeltetnek, és az ország EU-tagsága azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell felelnie a szabványoknak. A következő években a zökkenőmentes átállást a helyi fókuszú cégek biztosítják, rendelkezésre álló uniós források és zöld hitelezési termékek hozhatók létre” – tette hozzá Szabó.

Nagyon kevés hely

Összehasonlításképpen Lengyelország a 19. helyen áll az indexen; Valójában az ország jelenleg a legalacsonyabb rangú EU-tagállam az NZRI-ben. Ennek oka a szén magas felhasználása, amelyet az elektromos áram 52%-ának előállítására használnak fel.

„Az ország nem érte el a nettó nulla célt, és komoly kihívásokkal néz szembe a szénről való átállás során, beleértve a bányászati ​​területekre gyakorolt ​​hatások mérséklését. Energiastratégiát fogadott el, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrásokra, köztük a szélenergiára való átállást” – vélekedett a KPMG.

A KPMG szerint a magyar tröszt 47%-os „A” osztályú budapesti irodarészvényeit, vagyis 1,5 millió négyzetmétert egy független, harmadik féltől származó fenntarthatósági rendszer hagyta jóvá, mint a BREEAM vagy a LEED. Ez várhatóan viszonylag gyorsan 50%-ra emelkedik, tekintettel a budapesti fejlesztési vezeték minőségére és méretére.

„Elképzelhetetlen, hogy egy ingatlanalap olyan irodaprojektet vásároljon, amely nem rendelkezik fenntarthatósági tanúsítvánnyal. Emellett a legtöbb új épületben a világpiacon működő cégek laknak, ezért fenntarthatósági minősítésű épületeket kell találni” – mondja Tanos.

„Ez a helyzet könnyen átültethető a logisztikai szektorba, mert vonzza a befektetőket, és az épületek kevésbé bonyolultak, mint az irodák, így az energiamegtakarítás is könnyebben elérhető. Így az energiafogyasztás megtakarítása mellett a fenntarthatósági elismerésen keresztüli márkaépítés is előnyt jelent. „- teszi hozzá.

Az index első öt helyezettje csökkenő sorrendben Norvégia, az Egyesült Királyság, Svédország, Dánia és Németország. Az NZRI-vel kapcsolatos további információk a KPMG honlapján találhatók.

A KPMG növeli elkötelezett környezetvédelmi, szociális és irányítási személyzetét, mivel a tanácsadó cég arra törekszik, hogy a gazdaság valamennyi kulcsfontosságú ágazatában működő csoportok ESG partnerévé váljon.

Egyre növekszik a WELL akkreditáció alkalmazása

Jelenleg 10 budapesti irodaprojekt kapott fenntarthatósági előtanúsítványt, az illetékes hatóságokhoz benyújtott dokumentációval. Az akkreditáció egyre gyakoribb a BREEAM vagy LEED harmadik fél fenntarthatósági akkreditációjával együtt. A Garvin Technology & Innovation Park by Future és a Skanska Nordic Light Trio két projektje, amelyeket már tanúsítottak. Valószínűleg más projektek is elérhetik ezt a státuszt, de az épületek körül levegőminőségi problémák vannak, amelyek befolyásolják a beltéri levegő minőségét, mondják az elemzők. Magyarországnak is különös problémái vannak a vizének ólomtartalmával, és 15 évig is eltarthat a helyzet orvoslása.

A Szervita tér 2 World Gold FIABCI Prix D’Excellence díjat nyert

A Horizon Development Szervita téri épülete, egy központi üzleti negyed Budapesten, két World Gold FIABCI Prix d’Excellence díjat nyert a legjobb vegyes felhasználású fejlesztés és a legjobb fenntartható fejlesztés kategóriában. A Horizon szerint a 12 500 négyzetméteres projekt LEED „Platina” környezetvédelmi minősítést kapott, így ez az első vegyes használatú ingatlan Közép-Kelet-Európában, amely ilyen szintű minősítést kapott. A komplexum egy ritka, csúcskategóriás irodaház Budapest történelmi belvárosában, további igényes kereskedelmi és lakóterületekkel.

EU taxonómia létrejött

Barta Zsombor, a Magyar Zöld Építési Bizottság (HuGBC) elnöke szerint már létezik egy átfogó és szabványosított uniós taxonómiai követelménylista a különböző üzleti szektorokra, amely meghatározza, hogy mi minősül fenntartható üzleti tevékenységnek az EU-n belül. Ez egy fontos lépés a szakszervezeten belüli átláthatóbb és szabványosabb osztályozási rendszer felé, különösen mivel bizonyos pénzügyi előnyök taxonómiai megfelelési feltételekhez kapcsolódnak vagy kapcsolódnak. „Nagyon büszkék vagyunk és örömmel működünk együtt a Magyar Zöld Építés Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal az EU taxonómiának a magyarországi ingatlanszektorhoz való adaptálásában. Ezen kívül a HuGBC ellenőrizni tudja a taxonómiai megfelelést ebben a szektorban, ami ismét egy fontos mérföldkő az EU taxonómiai megfelelőségének harmadik fél általi ellenőrzése terén.

Ez a cikk eredetileg a Budapest Business Journal 2022. július 29-i nyomtatott számában jelent meg.