április 24, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Németország sürgeti az egyes tagokat, hogy ne vétózzák meg az uniós döntéseket; Lengyelország, Magyarország csúnyán kiált

Németország sürgeti az egyes tagokat, hogy ne vétózzák meg az uniós döntéseket;  Lengyelország, Magyarország csúnyán kiált

Annalena Baerbach német külügyminiszter felszólal egy konferencián Lisszabonban, Portugáliában (Kép: Reuters)

Baerbach német külügyminiszter a minősített többségi szavazási rendszer hatékony alkalmazására sürgette a tagállamokat.

Annalena Baerbach német külügyminiszter a hét elején arra buzdította az Európai Unió tagjait, hogy maradjanak egységesek a kérdésekben, és azt mondta, hogy az egyes tagállamok nem vétózhatnak meg döntéseket.

„Hatékonyan és gyorsan kell tudnunk fellépni. Ami azt a sebességet illeti, amellyel az EU-ban döntéseket hozunk, különösen, ha külpolitikai kérdésekről van szó, meggyőződésem, hogy jobban kell tennünk” – mondta Baerbach.

„Vannak olyan helyzetek, amikor EU-ként szeretnénk fellépni, de sajnos még sajtóközleményt sem tudunk készíteni, mert nem értünk egyet 100%-ban a megfogalmazásban. Ezért azt javaslom, hozzuk ki a legjobbat kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az EU-szerződések már adtak nekünk” – tette hozzá Baerbach.

Hozzászólásai lisszaboni látogatása során hangzottak el, ahol találkozott portugál kollégájával, Joao Gravinhóval, és részt vett a portugál nagykövet konferenciáján.

Mi az Európai Unió minősített többségi szavazási rendszere?

Baerbock azt javasolta az EU-tagoknak, hogy hatékonyabban alkalmazzák a minősített többségi szavazást.

A minősített többségi szavazás az Európai Unió Tanácsa által használt általános szavazási módszer. A minősített többség eléréséhez két feltételnek kell egyszerre teljesülnie.

A minősített többség akkor teljesül, ha a 27 tagállamból 15, azaz az EU 55 százaléka igennel szavaz, és ha a javaslatot az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagállamok támogatják.

Baerbach szerint aggályok merülnek fel a minősített többségi szavazási rendszerrel kapcsolatban, mert az egyes tagállamoknak még országcsoportként is eltérő nézetei lehetnek egy adott kérdésben.

„Nemrég létrehoztunk egy kiképző missziót az ukrán katonák számára, és egyhangú döntés született. Magyarország hosszas vita után „konstruktív szavazás” során úgy döntött, hogy mások is léphetnek előre. Európai Unióként szeretnénk ilyen gyakorlatiasságot fejleszteni. megoldásokat, hogy teljesíthessük felelősségünket erős globális szereplőként.” – mondta a német külügyminiszter.

READ  Javasolja, hogy az ellenzéki bizottság vizsgálja ki a "Wolner-ügyet".

Baerbock megjegyzései egy folyamatban lévő csata nyomán érkeznek Ukrajna és a Covid-19 terjedése Kínában. Kijelentette, hogy az EU-nak egységes válaszra van szüksége Kínában a példátlan járványokra.

Baerbock azt mondta, hogy a szerződésekben már biztosított konstruktív eltéréseket, vagy a Passerelle-záradékot, vagy a minősített többségi szavazást olyan speciális, különösen korlátozott szakpolitikai területeken, mint az éghajlattal kapcsolatos kérdések, a gazdasági szankciók vagy az emberi jogok, az EU jelenlétének erősítésére kell használni. Jelentős szerepet játszik a globális ügyekben.

Krzysztof Sobolewski, a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának főtitkára azonban nem értett egyet, és azt mondta, gondoskodni fog arról, hogy az EU-ban a vétójog mindaddig érintetlen maradjon, amíg a párt hatalmon van.

„A lengyel kormány nem fog beleegyezni az uniós jog olyan módosításába, amely csökkentené a tagállamok vétójogát” – mondta Piotr Mueller, a Jog és Igazságosság párt szóvivője.

Magyarország hozzátette, hogy Baerbock ajánlásai, ha megvalósulnak, veszélyeztethetik a csoport hatékonyságát és egységét.

(A Hungary Today, a Reuters és a First News közreműködésével)

Olvassa el az összeset Legfrissebb hírek Itt