Reflektorfényben: A vezetők adózása Magyarországon

Minden kérdés

Adózás

i Az alkalmazottak jövedelemadó-adminisztratív kompenzációjának személyi jövedelemadó következményei

A személyi jövedelemadóra (SZJA) vonatkozó szabályokat az szja-törvény határozza meg.² Az Szja-törvény értelmében bevételnek minősülhet a magánszemély által bármilyen módon vagy formában kapott ellenérték – készpénz vagy nem készpénz vagyon. Ha a vezető tisztségviselő jövedelme Magyarországon adóköteles, akkor a munkaviszonyból származó jövedelmet 15 százalék szja kell fizetni.

Általánosságban elmondható, hogy a magyar adóalanyok világméretű jövedelmük után szja-t kötelesek fizetni, függetlenül attól, hogy a pénzeszközöket Magyarországra utalják-e. A lakosokat csak a magyar forrásból származó jövedelem után kell megadóztatni. Ezért a vezető adójogi illetősége határozza meg, hogy jövedelméhez képest milyen mértékben keletkezik magyar szja-fizetési kötelezettség.

magyar adóügyi rezidens státusz

Az szja-törvény 3. §-a szerint az szja szempontjából magyarországi illetőségűnek kell tekinteni:

1. magyar állampolgárok;
2. EGT állampolgárok, akik naptári évenként legalább 183 napot (beleértve a belépés és a kilépés napját) Magyarországon töltenek; És
3. Magyarországon állandó tartózkodási engedéllyel vagy hontalan státusszal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok.

Magyarországon lakosnak minősül a magánszemély is szja szempontjából:

1. Egyetlen állandó otthonuk Magyarországon van;
2. Ha nincs Magyarországon állandó lakhelyük, vagy ha nem Magyarország az egyetlen ország, ahol állandó lakhelyük van, akkor fő érdeklődési körük központja Magyarországon van; Vagy
3. Szokásos tartózkodási helyük belföldi terület, ha nincs állandó lakhelyük Magyarországon, vagy Magyarország az egyetlen ország, ahol állandó lakhelyük van, és fő érdeklődési körük központja ismeretlen.

Az állandó lakhatás szempontjából bármilyen típusú lakóhely figyelembe vehető (pl. magánszemély tulajdonában lévő vagy bérelt ház vagy bérbe adott lakás, szoba). A ház állandósága azonban elengedhetetlen; Ez azt jelenti, hogy az egyén gondoskodott arról, hogy mindenkor legyen lakóhelye. Annak bizonyításához, hogy egy magánszemélynek van Magyarországon állandó lakhelye, legalább egy bérlakással kell rendelkeznie, amely közüzemi, telefon- és internetszámlát fizet.

A fő érdekközpont fogalmát illetően a magyar általános irányelv nagyrészt követi az OECD kommentárját, és kimondja, hogy a fő érdekek központja az az ország, ahol az egyén személyes és gazdasági kapcsolatai szorosak. Emiatt figyelembe kell venni családi és társadalmi kapcsolataikat, szakmai, politikai, kulturális és egyéb tevékenységeiket, üzleti tevékenységüket és vagyonuk kezelésének helyét. A körülményeket összességében kell vizsgálni, de kiemelt figyelmet kell fordítani az egyén egyedi körülményeire (pl. egy háztartásban élő közeli rokonok).

A kettős adóztatás elkerülése

Az a vezető tisztségviselő, aki nem minősül magyar adóalanynak, Magyarországon végzett munkavégzésért díjazásban részesülhet. Ha Magyarország és a másik érintett joghatóság között kettős adóztatási egyezmény van érvényben, a kettős adóztatás elkerülésére a kettős adóztatásról szóló egyezmény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Magyarország által kötött kettős adóztatásról szóló egyezmények (DTC) általában az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló mintaegyezményét követik a foglalkoztatásból származó jövedelmek kettős adóztatásának kiküszöbölésében. Ezért a vezető tisztségviselő díja mindaddig adóköteles Magyarországon, amíg a teljes magyarországi tartózkodás ideje nem haladja meg a 183 napot az adott pénzügyi évben. Magyarország és díjazást nem Magyarországon található állandó telephely kap.

Tőzsdei opció

A magyar jog szerint a részvényopciók munkavállalóknak történő átadása nem adóköteles. A munkavállalók csak a részvények lehívás napján érvényes valós piaci értéke, valamint a vételár, a beszerzési és tranzakciós költségek különbözetével egyenlő összegben számolhatnak el egy opció lehívásából származó adóköteles bevételt, ha vannak ilyenek. A magyarországi illetőségű magánszemély opciós lehívásából származó jövedelme Magyarországon 15 százalékos szja-köteles.

A magyarországi illetőségű magánszemély részvényeiből származó osztalékjövedelem 15 százalékos szja-köteles. A magyar belföldi illetőségű magánszemély részvényeladásából származó tőkenyereség 15 százalékos szja-köteles.

Nyugdíjtervezés

Az szja-törvény a nyugdíjtervezést segíti elő a nyugdíjbiztosítási szerződések kedvezményes adózási elbánásával, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítási pénztárakon és nyugdíjszámlákon történő vagyon elhelyezésével. Az ilyen ösztönzők nem korlátozódnak a vezetőkre; Más alkalmazottakra is jelentkezhetnek.

ii Szociális adók az alkalmazottakra

Ha a vezető tisztségviselő magyar társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozik, akkor a munkaviszonyból származó jövedelmét a munkavállaló 18,5 százalékos tb-járuléka terheli.

A társadalombiztosítási törvény szerint³ A munkavállaló akkor válhat a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alá, ha a magyar jog hatálya alá tartozik, vagy ha a munkavállaló Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában szociális biztonsági szabályozás alá eső tevékenységet végez.⁴ alkalmazható. A társadalombiztosítási rendelet elsőbbséget élvez a társadalombiztosítási törvénnyel szemben annak meghatározásában, hogy egy vezető tisztségviselő a magyar társadalombiztosítás alá tartozik-e.

A magyar állampolgárságú magánszemély osztalékjövedelme 15 százalékos szja-t és 15,5 százalékos szociális adót köteles fizetni (ez utóbbi körülbelül 1900 euróra korlátozódik). Alacsony adózási jogkörben székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet nevében kifizetett osztalék után 15,5 százalék szociális adót kell fizetni, amely a kedvezményezettet terheli, így a fenti szja-n felüli felső határ nem vonatkozik. .

A magyar illetőségű magánszemély által kapott tőkenyereség után 15 százalékos szja-t, 15,5 százalékos szociális adót kell fizetni (utóbbi felső határa körülbelül 1900 euró). Alacsonyabb adózási jogkörben székhellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet részvényeinek értékesítéséből származó tőkenyereség 15,5 százalékos szociális adó hatálya alá tartozik, amelynél a fenti határérték az SZJA-n felül nem vonatkozik.

iii A munkáltatók adómentessége

Foglalkoztatási költségként elszámolható a vezetők bére, a szociális adó és a képzési alap járuléka. Ezek a kiadások csökkentik a munkáltatók társasági adóalapját is.

Az szja-törvény meghatároz bizonyos kifizetéseket, ideértve a munkaadók által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetéseket az üzleti utakkal kapcsolatos szolgáltatásokért és a célállomási szolgáltatásokért (a munkavállalóknak nyújtandó). Ezek a kifizetések és a munkáltatók által fizetendő szja foglalkoztatási kiadásnak minősülnek; Ezért csökkentik a munkáltatók társaságiadó-alapját.