A Voyager 1 továbbra is jól teljesít annak ellenére, hogy magas kora és 23,3 milliárd km-re van a Földtől. Képes fogadni és végrehajtani a NASA-tól küldött parancsokat, valamint tudományos adatokat gyűjteni és visszaküldeni.
Az űrszonda térben való tájékozódását szabályozó Expression and Attitude Control System (Kifejezés- és attitűd-ellenőrző rendszer) adatai azonban nem egyeznek azzal, amit a Voyager valójában csinál. Az Expression and Attitude Control System vagy az AACS biztosítja, hogy a szonda nagy erősítésű antennája a Föld felé mutasson, így a Voyager vissza tudja küldeni az adatokat a NASA-nak.
A Voyager csillagközi helyzetéből adódóan a fény 20 óra 33 perc alatt halad egy irányba, így két napba telik, amíg a NASA és a Voyager egyetlen üzenetet kommunikál és válaszol rá.
A Voyager csapata egyelőre úgy gondolja, hogy az AACS továbbra is működik, de a műszer adatolvasása véletlenszerűnek vagy lehetetlennek tűnik. A rendszerprobléma még nem okozta az űrhajó „biztonságos módba” helyezését. Ilyenkor csak az alapvető műveletek történnek, hogy a mérnökök diagnosztizálhassanak egy olyan problémát, amely veszélybe sodorná az űrhajót.
A Voyager jele pedig olyan erős, mint valaha, ami azt jelenti, hogy az antenna továbbra is a Föld felé mutat. A csapat megpróbálja megállapítani, hogy ezek a helytelen adatok közvetlenül ebből az eszközből származnak-e, vagy más rendszer okozza.
A NASA közleménye szerint „amíg a probléma természetét nem értjük jobban, a csapat nem tudja megjósolni, hogy ez hatással lehet-e arra, hogy az űrszonda mennyi ideig képes tudományos adatokat gyűjteni és továbbítani.”
„Egy ilyen rejtvény kicsit olyan, mint a Voyager küldetés jelenlegi szakasza” – mondta Susan Dodd, a Voyager 1 és 2 projektmenedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratory-jában.
„Az űrszonda körülbelül 45 éves, ami messze meghaladja azt, amit a küldetéstervezők vártak. Mi is a csillagközi térben vagyunk – egy erősen radioaktív környezetben, ahol még nem repült űrszonda. Tehát van néhány nagy kihívás a mérnöki csapat számára. De azt hiszem, Ha van mód a probléma megoldására az AACS segítségével, csapatunk megtalálja.”
Ha a csapat nem azonosítja a probléma forrását, Dodd szerint alkalmazkodhatnak. Vagy ha megtalálják, a probléma megoldható szoftvermódosítással vagy redundáns hardverrendszerrel.
A Voyager már eddig is biztonsági mentési rendszerekre támaszkodott. 2017-ben a szonda olyan tolómotorokat indított el, amelyeket az 1970-es évek első bolygói találkozásai során használtak – és még mindig működnek, miután 37 évig nem használtak.
A régi szondák nagyon kevés energiát termelnek évente, ezért az alrendszereket és a fűtőberendezéseket az évek során kikapcsolták, hogy a tudományos platformok és műszerek továbbra is működhessenek.
A Voyager 2 űrszonda, egy ikerűrhajó, továbbra is jól teljesít a Földtől 12,1 milliárd mérföldre (19,5 milliárd km-re) lévő csillagközi térben. Összehasonlításképpen: a Földtől legtávolabbi bolygó, a Neptunusz legfeljebb 2,9 milliárd mérföldre van. Mindkét szondát 1977-ben indították útnak, és messze meghaladták eredeti céljukat, a bolygók feletti repülést.
Mára ez az egyetlen két űreszköz, amely adatokat gyűjt a csillagközi térből, és betekintést nyújt a helioszférába, vagy a Nap által létrehozott buborékba, amely túlnyúlik a Naprendszerünk bolygóin.
Lili Farkas az Androbit szerzője, aki hírekkel, politikával, üzleti témákkal, technológiával, sporttal, szórakozással és életmóddal foglalkozik. Célja, hogy közérthető, hasznos és megbízható információkkal segítse az olvasókat az aktuális események és fontos témák követésében.
More Stories
Apple okosgyűrű fejlesztésén dolgozhat – érkezhet az iRing
Rejtélyes marsi jelenséget azonosítottak egy elveszett NASA-űrszonda korábbi adatai alapján
Óriási aszteroida közelíti meg a Földet: a NASA szerint továbbra sincs teljes védelem