június 14, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A pápa budapesti zárómiséjén sürgette Magyarországot, hogy nyissa meg kapuit

A pápa budapesti zárómiséjén sürgette Magyarországot, hogy nyissa meg kapuit

BUDAPEST (AP) – Ferenc pápa arra buzdította a magyarokat vasárnap, hogy nyissák meg kapuikat mások előtt, a hétvégi európai útjukat azzal a könyörgéssel fejezve be, hogy fogadják be a migránsokat és a szegényeket, és fejezzék be az orosz háborút Ukrajnában.

Ferenc a Duna-partról szólította fel a szentmisét a budapesti Kossuth Lajos téren, melynek hátterében a Magyar Parlament és a híres budapesti Lánchíd állt. Az ünnepség volt Ferenc háromnapos látogatásának vizuális fénypontja, amelyet a Vatikánnak a szomszédos Ukrajna helyzete miatti aggodalma dominált.

A Vatikán a helyi szervezőkre hivatkozva azt közölte, hogy körülbelül 50 ezren vettek részt a szentmisén, közülük több mint 30 ezren a téren egy verőfényes napsütéses reggelen. Köztük van Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor, Magyarország jobboldali populista miniszterelnöke, akinek Ukrajna iránti langyos támogatása az EU-tagállamok közé tartozik.

Ferenc méltatta, hogy Magyarország nemrégiben fogadta az ukrán menekülteket. De megtámadta Orbán kemény bevándorlásellenes politikáját, beleértve a drótkerítés építését Szerbia határán 2015-2016-ban. Érkezéskor Ferenc ragaszkodott Magyarországhoz Európa egésze pedig biztonságos és legális migrációs folyosók kialakítását kéri a háború, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülők fogadására.

„Milyen szomorú és fájdalmas látni a zárt ajtókat” – mondta Ferenc vasárnap Duna-parti beszédében. „Másokkal szembeni önzésünk zárt ajtói; egyéniségünk zárt ajtaja a növekvő elszigetelődési társadalom közepette; az elesettek és kiszolgáltatottak iránti közömbösségünk zárt ajtajai; „Az ajtókat bezárjuk azok előtt, akik külföldön vannak, vagy akik nem olyanok, mint mi, bevándorlók vagy szegények” – mondta Ferenc.

Ferenc a szentmise végén elmondott utolsó imában imádkozott Ukrajna békéjéért és „a remény jövőjéért, nem a háborúért, a bölcsőkkel, nem sírokkal teli jövőért, a testvérek világáért, nem a falakért”.

A 86 éves Ferenc megpróbált diplomáciai egyensúlyt teremteni Oroszországnak a háború befejezése érdekében tett könyörgésében szolidaritását fejezte ki az ukránokkal, miközben nyitva hagyta az ajtót a Moszkvával folytatott párbeszédre. Szombaton ukrán menekültekkel imádkozott, majd találkozott Kirill orosz pátriárka küldöttével, aki határozottan támogatta Moszkva invázióját, és azt pszichológiai háborúként indokolta. A liberális Nyugat ellen.

READ  Kijárási tilalmat rendeltek el ma magyar városokban, falvakban orosz támadások gyanúja miatt!

Ferenc megcsókolta Hilarion metropolita keresztjét az orosz ortodox egyház iránti tisztelet jeleként a Vatikán szerint a budapesti vatikáni nagykövetségen tartott 20 perces találkozón. Hilarion, aki az orosz egyház régi külügyminisztereként jó kapcsolatokat épített ki a Vatikánnal, elmondta, Ferencnek a Moszkvai Patriarchátus budapesti képviselőjeként betöltött szerepét ismertette.

A vatikáni hírek szerint Hilarion más keresztény egyházak és a magyarországi zsidó közösség képviselőivel együtt részt vett Ferenc vasárnapi szentmiséjén.

Ferenc magyarországi látogatása, ennyi éven belül a második, olyan közel vitte Európa középpontjához, mint az ukrán fronthoz, ahol Orbán jobboldali keresztény kormánya a szekularizmus ellen védőbástyává vetette magát. Nyugati világ.

Ferenc azonban a látogatást arra használta fel, hogy a kontinenst újra felfedezze egység- és céltudatát, a szolidaritás és a kapcsolat szimbólumaként hivatkozva Budapest Dunán átívelő hídjaira. A látogatás során az EU törvényhozása továbbra is nyomást gyakorol Magyarországra a jogállamiság és a demokratikus alapelvek, köztük a médiaszabadság és az LMBTQ+ jogainak eróziója ellen az uniós törvényhozók szerint.

Utolsó szentmiséjének helyszíne nem is lehetett volna megfelelőbb Ferenc üzenetének: a teret Magyarország egyik leghíresebb politikusáról nevezték el, aki a Habsburg-uralom elleni 1848-1849-es forradalom után első miniszterelnöke volt. A Duna bal partjától csak Magyarország ikonikus neogótikus parlamentje, az ország legnagyobb épülete és az Országgyűlés otthona választja el. A közelben található a Lánchíd, amely egyike a folyón átívelő számos hídnak, amely összeköti a város pócsi és budai oldalát.

A szentmisén részt vevő Márta nővér, a brazil magyar származású apáca azt mondta, reméli, hogy Magyarországon is meghallgatják Ferenc üdvözlő üzenetét. „Mi (brazilok) megszoktuk, hogy nyitottak vagyunk mások felé, és reméljük, hogy Magyarország is nyit ebbe az irányba” – mondta az istentisztelet után.

De a Budapesten élő Sára Ernő szerint jól megy az ország.

„Nem tudom, nekünk (magyaroknak) kell-e változnunk. Ebben az országban nincs semmi szokatlan, bármiféle viselkedésen változtatni kell” – mondta Sara.

READ  Szingapúr és Magyarország partner a Fintech fejlesztésben

Ferenc vasárnapi látogatását az európai kultúráról szóló beszédével zárta a budapesti Basmani Péter Katolikus Egyetemen. ___

Bela Sandelsky hozzájárult ehhez a jelentéshez.

___

Az Associated Press vallási tudósításait az AP és a The Conversation US együttműködése támogatja, a Lilly Endowment Inc. finanszírozásával. Az AP kizárólagos felelősséget vállal ezért a tartalomért.