február 4, 2023

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Kihunyt a fény a magyar arénákban és színházakban

A rohamosan rohamosan növekvő energiaszámlák arra kényszerítik Magyarországot, hogy a téli időszakra bezárja könyvtárait, színházait, uszodáit és új futballstadionjait.

A legmodernebb stadionok – Orbán Viktor jobboldali nacionalista miniszterelnök 12 éves kormányzásának jelképei – a közép-európai ország épületeinek hosszú listáján szerepelnek, amelyek képtelenek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal.

Annak ellenére, hogy az ország egyik leggazdagabb városa, és Orbán pártja irányítja, Székesfehérvár egyike a sok közül, amely bezárja múzeumait, könyvtárait és színházait.

Az új, 14 000 férőhelyes városi stadion is ebben a hónapban lehúzta a redőnyöket a költségmegtakarítás érdekében – mondta Česer-Palkovics András polgármester.

„A közösségi terek alkotják a várost. “Senki sem örül ezeknek az intézkedéseknek, de elfogadják, hogy szükség van rájuk” – mondta Cser-Palkovics, az orbán kormányzó fideszes tagja az AFP-nek a székesfehérvári városházán.

Más városokhoz hasonlóan a fővárostól 60 kilométerre (37 mérföldre) délnyugatra fekvő Székesfehérvár is megpróbálta enyhíteni a lezárások hatásait.

A következő magyar bajnoki mérkőzésekre január végén kerül sor, így egyetlen futballmérkőzés sem állt le a stadionbezárás miatt.

A télen rendszeresen a stadionban edzõ helyi Fehérvár FC más pályákat is használhat a városban.

“A Fehérvár FC& szakmai munkáját nem befolyásolta az energiatakarékosságról szóló drasztikus döntés” – közölte a klub.

A 2018-ban épült stadion január közepén nyit újra – mondta Cser-Palkovics, hozzátéve: kérte a bajnokságot, hogy az új évben az esti meccseket ütemezzék át a pályafűtés és a reflektorok megtakarítása érdekében.

„Nem szabad a csodákra várnunk, saját tetteinkkel segíthetünk magunkon” – mondta.

A város más részein a Vörösmarty Színház a karácsonyi és szilveszteri programja után bezár, és márciusban, a tavasz beköszöntével újra megnyílik – mondta Sikora János elnöke.

“Úristen, mi lesz” – mondta Sikora az AFP-nek, és nem gondolt kétségbeesetten arra, hogy a színészek máshol is próbáljanak, ha a színház bezár.

READ  Az orosz Transnept szerint Ukrajna fizetési problémák miatt leállította az Európába irányuló olajáramlást

Az energiaválság – az ukrajnai háború tovagyűrűző hatása – nagy nyomást gyakorolt ​​a nacionalista Orbán miniszterelnökre, aki az elmúlt évtizedben kulcsfontosságú politikává tette a háztartási rezsicsökkentést.

A magyarországi infláció 21,6 százalékot ért el októberben, ami 1996 óta a legmagasabb szint, és a harmadik legmagasabb az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint.

Az áremelések visszaszorítását célzó, a kormány által az alapvető élelmiszerekre és üzemanyagokra meghatározott árplafonok hiányhoz vezettek egyes üzletekben és benzinkutakon.

A recesszióval együtt – a GDP 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben – 14 milliárd eurót (14,4 milliárd dollárt) tartottak vissza uniós forrásokból korrupciós és szabályozási aggályok miatt.

„Emelkednek az energiaárak, az infláció pedig mindenkit érint – a kérdés az, hogy a magyarok kit hibáztatnak ezekért a gazdasági bajokért” – mondta Virac Andrea, a budapesti Republikánus agytröszt stratégiai igazgatója.

A kormány óriásplakát-kampánya az EU-t hibáztatja, mondván, hogy „a brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket”, míg a kormánynak a háztartásokhoz küldött „nemzeti konzultációs” felmérése szintén kérdéseket vet fel a szankciók kritikusaiban.

„Egyértelmű, hogy a magyar kormány és Orbán taktikája az, hogy minden felelősséget Brüsszelre hárít” – mondta Virak az AFP-nek. Egyes kutatások szerint nagyon sokan elhiszik a Fidesz történetét.

Azt még látni kell, hogy a következő hónapokban hány vállalkozás kényszerül végleg bezárásra.

Bár az ipari Székesfehérvár viszonylag gazdag, Cser-Palkovics polgármester szerint más településeket, különösen a szegény keleti régiókban, csőd fenyeget, ha nem kapnak állami támogatást.

Géza Deli, a Székesfehérvár főutcáján sétáló nyugdíjas az AFP-nek azt mondta, egyetért a városháza azon stratégiájával, hogy csökkentsék a nem nélkülözhetetlennek ítélt szolgáltatásokat.

„Vannak olyan alapvető közszolgáltatások, amelyek támogatást igényelnek – elsősorban az oktatás és az egészségügy. “Számomra fontosabb, hogy egy orvos vigyázzon rám, mint hogy elmenjek futballmeccsre” – mondta a 72 éves játékos.

READ  Az OECD javította a magyar gazdaság növekedési előrejelzését