április 13, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Románia valóban felzárkózik Magyarországhoz a gazdasági növekedésben?

Románia valóban felzárkózik Magyarországhoz a gazdasági növekedésben?

Az Oeco-index az EU országainak gazdasági fejlettségét méri

magyarul 2023 októberében Az ellenzéki média Ünnepi hangulat uralkodott, amikor az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyek szerint Románia vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva megelőzte Magyarországot. Az adatok szerint Magyarország PPP-je az uniós átlag 76,6%-a volt, míg Romániáé 76,7%-ra nőtt. A Government Review-ban megjelent tanulmányban Index.hu hírportálEgy szakértő rámutat: rossz egyetlen adatpontból megítélni egy ország fejlettségi szintjét.

Ezt sokan – szakértők szerint tévesen – úgy értelmezték, hogy Románia Magyarország előtt halad – mutat rá az indexcikk. Szintén tavaly decemberben jelent meg az egy főre jutó fogyasztási index (PPP) vásárlóerő-paritása, amelyben Magyarország Bulgária után a második lett az EU-ban. Aztán a szalagcímek így hangzottak: „Magyarországnál csak egy szegényebb ország van az EU-ban, de gyorsan közeledik”.

Erről kérdezte a februári Index egy korábbi interjújában az ország egyik legbefolyásosabb elemzőjét, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdászát, Jerkely Subbant.

Abból kiindulva, hogy az egy főre jutó román fogyasztás PPP-ben közelebb áll az EU-átlaghoz, mint a magyar átlag, a média nagyon téved, ha arra a következtetésre jut, hogy Románia már megelőzött minket az életszínvonal tekintetében. A fő ok az, hogy a magyarok sokat spórolnak.

– mutatott rá a közgazdász egy interjúban. A magyar családok anyagi vagyona többszöröse a románokénak – mondta a szakember. Subban hozzátette, Romániában sokkal nagyobb az egyenlőtlenség, mint Magyarországon. „Természetesen van egyenlőtlenség nálunk, de ez Magyarországon nem olyan súlyos, mint Romániában vagy Latin-Amerikában vagy az Egyesült Államokban. Érezhetően felzárkóztunk a többiekhez, gondoljatok bele, mennyivel nőtt a foglalkoztatás, az akarattal, ill. a tehetségeknek lehetősége van dolgozni” – mondta a szakember.

Egyes mutatók, különösen a GDP hiányosságait már régóta felismerték, korlátaikat elemezték, és válaszul összetettebb országok jóléti mutatói jelentek meg. A hazai példák közé tartozik a Makroökonómiai Intézet által kidolgozott és a Központi Bank által jóváhagyott Harmonic Growth Index (HNI). A HNI sok tekintetben túlmutat a jelenleg használatos mutatókon, mert a nagyvállalatokat vagy a környezeti vagy társadalmi fenntarthatóságot mérik. A HNI minden lényeges fenntarthatósági szempontot figyelembe vesz, és 6 pilléren nyugszik:

READ  Magyarország teljes bére több mint 9 százalékkal nő szeptemberben

– Gazdaság
– Pénzügy
– Környezet
– Társadalmi fenntarthatóság
– Munkaerő és tudásbázis
– A népességstabilitás fogalma

A mutató a 6 pilléren kívül 32 objektív mutatót tartalmaz, míg a többnyire torzító szubjektív mutatókat nem tartalmazza a HNI. Például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, az egyik ilyen szubjektív mutató, Magyarországot az EU legkorruptabb országaként sorolja, olyan országok mellett, mint Kuba, Bahrein és Moldova. Törcsi Péter, az Oeconomus gazdaságkutató alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az átláthatósági index politikailag motivált és véleményen, azaz a válaszadók érzésein alapul, ezért ténymegállapításra nem alkalmas.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány múlt heti sajtóeseményen bemutatta saját indexét. Oco-index. Törcsi Péter kiemelte, hogy ez az index más mutatókkal ellentétben nem politikai indíttatású, ami abban is megmutatkozik, hogy Magyarország nincs a top 10-ben. Az index szerint nincs szégyellnivalónk, mert továbbra is a 34. helyen állunk. 164 országban.
Az Oeco kód összeállításához összesen 25 alkódot használtak fel. Ezek közé tartoznak a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziók, kellő gyakorisággal publikálnak, és számos ország számára elérhetők különböző nemzetközi adatbázisokban.

Az Oeco-Index az országok gazdasági növekedését méri globálisan. Fotó: Oconemus

Magyarország régiós vezetőként olyan országokat előz meg az Oko-indexben, mint Portugália, Olaszország és Görögország – mondta Pastor Szabolcs, az Okonomous Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A rangsorokat nézve azt láthatjuk, hogy Magyarország a globális rangsorban Szlovákiát, de Kínát és Oroszországot megelőzi. Románia viszont nemcsak Magyarország mögött van az indexben, hanem az EU utolsó, globálisan pedig a 74. helyen áll.

Kapcsolódó cikk

A foglalkoztatás és a reáljövedelem nőtt 2023 negyedik negyedévében

A foglalkoztatás és a reáljövedelem nőtt 2023 negyedik negyedévében

2022–2023 között jelentős előrelépés történt a teljes foglalkoztatás felé. olvasson tovább

Az Index.h-n keresztül; Kiemelt kép: Oeconomus.hu